Főmenü megnyitása

Nyárádtő

város Romániában, Maros megyében

Nyárádtő (románul Ungheni, korábban Nirașteu, németül Nyaradfluß) város Romániában Maros megyében.

Nyárádtő (Ungheni, Nyaradfluß)
A régi görögkatolikus templom, körülötte egy épülő ortodox templommal
A régi görögkatolikus templom, körülötte egy épülő ortodox templommal
Nyárádtő címere
Nyárádtő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang város
Községközpont Ungheni
Beosztott falvak Kiscserged, Malomfalva, Nagycserged, Recsa, Sóspatak, Vidrátszeg
Polgármester Ioan Covrig
Irányítószám 547605
SIRUTA-kód 119894
Népesség
Népesség3803 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság461 (2011)[2]
Község népessége6945 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Népsűrűség109,04 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület63,69 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nyárádtő (Románia)
Nyárádtő
Nyárádtő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 29′ 09″, k. h. 24° 27′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 09″, k. h. 24° 27′ 39″
Nyárádtő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyárádtő témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Marosvásárhelytől 11 km-re délnyugatra a Maros és a Nyárád összefolyásánál fekszik, innen a neve. A város a Marosvásárhely Metropoliszövezethez tartozik.

TörténeteSzerkesztés

1264-ben Naradtew alakban említik először. Határában római út maradványaira, szkíta és dák leletekre bukkantak. A falu régi temploma 14. századi volt, Orbán Balázs szerint messze vidéken nem volt párja. 1601-ben Basta pusztította el az oda menekült lakosokkal együtt. Romjai 1728-ban még álottak, helye a református temetőben ma is látható. A 16. században a falu legnagyobb része református hitre tért. 1603-ban Székely Mózes itt fogadta a marosvásárhelyi küldötteket, innen indította el seregeit Segesvár felé. Első iskolájáról 1676-ból van adat. 1848-ban nagyobb részét az átvonuló osztrák csapatok felégették, november 5-én, Marosvásárhely bevétele után itt táborozott és fosztogatott Gedeon tábornagy császári serege.

1910-ben 1171 lakosából 757 román, 321 magyar, 93 más nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi alsó járásához tartozott.

1992-ben 3731 lakosából 2452 román, 686 magyar és 592 roma volt.

2011-ben 6945 lakosából 5372 román, 579 magyar és 645 roma volt.[3]

LátnivalókSzerkesztés

  • A Nyárád jobb partján áll református erődtemploma, tornyán 1939-es évszámmal, de egyházáról 1834-ből van feljegyzés.
  • Régi római katolikus temploma a 17. században pusztult el, 1818-ban a hívek zsindelyes fedelű kápolnát, majd 1907-ben kőtemplomot emeltek.
  • A görögkatolikus templom a Nyárád jobb partján állt, 1858-ban kezdték építeni, tornya 1960-ban épült. 1948-ban, a kommunizmus idején az ortodox egyház tulajdonába került, és a rendszerváltás után sem szolgáltatták vissza. 2008 május 8-án elkezdték lebontani, ugyanis köréje már 1997-ben elkezdtek építeni egy nagyobb ortodox templomot. Az esemény kapcsán jelentős konfliktus alakult ki a két egyház képviselői között.[4][5]
  • A falu nyugati határrészén sóskút is található.
 
Az új görögkatolikus templom

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  3. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  4. A România Liberă napilap cikke. [2008. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 12.)
  5. A görögkatolikus egyház állásfoglalása
Nagysármás (38 km) Beszterce (72 km) Marosvásárhely (9 km)
Radnót (19 km)

 
   Nyárádtő   
 

Nyárádszereda (27 km)
Dicsőszentmárton (22 km) Erzsébetváros (30 km) Segesvár (39 km)