Főmenü megnyitása

Nyáregyházi báró Nyáry Jenő (Bagonya, 1836. február 29.Piliny, 1914. június 29.) ősrégész, barlangkutató. Császári és királyi kamarás, miniszteri osztálytanácsos, több hazai és külföldi kitüntetés birtokosa, különböző tudományos társaságok elnöke, vezetőségi tagja, a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottságának tiszteleti tagja. Nyáregyházi báró Nyáry Antal és felsőkubini és nagyolaszi Kubinyi Jozefa fia, Nyáry Albert öccse. Fiát szintén Nyáry Albertnek hívták, ő festő, író és régész volt.

Nyáry Jenő
Született 1836. február 29.[1]
Bagonya
Elhunyt 1914. június 29. (78 évesen)[1]
Piliny
Nemzetisége magyar magyar
Gyermekei Nyáry Albert
SzüleiNyáry Antal
Foglalkozása
  • régész
  • szpeleológus

ÉletpályájaSzerkesztés

Pesten bölcseletet és jogot tanult. Figyelme nagybátyja, Kubinyi Ferenc hatására a régészet felé fordult. 1861-től a főrendiház tagja, 1874-től jegyzője volt. 1864. április 24-én királyi kamarássá nevezték ki. 1867-ben a koronázás alkalmával arany sarkantyús vitézzé avatták. Több külföldi érdemrenddel is kitüntették; többek közt a török Oszmánié- és Medsine-rendek középkeresztjével, a portugál Krisztus-rend csillagos középkeresztjével. A belga Lipót-rend, az olasz Szent Móric- és Lázár-rendek, s a brazíliai Rózsarend lovagja volt. Az Országos Régészeti és Embertani Társaság másodelnöke; a hunyadvármegyei hasonló egyesület alelnöke, a Magyar Történelmi Társaság, a Budapesti Heraldikai és Geneologiai Társaság, a Gömörvármegyei Múzeum-Egyesület, a békésvármegyei, Tiszafüred-vidéki és felső-magyarországi régészeti társaságok igazgató-választmányi tagja. Az MTA-nak 1883-tól levelező, 1889-től tiszteleti tagja. Szoros barátság fűzte Rómer Flórishoz, aki gyakran meglátogatta őt és több közös ásatást is végeztek. Nyári Jenő a pilinyi birtokán és környékén kutatott, ahol a Les-hegyen honfoglalás kori sírokat, a Vár-hegyen pedig gazdag bronzkori leletanyagot talált. Bejárta Felső-Magyarországot, és több helyen, így Domaházán, Sőregen, Lapujtőn, Szihalmon, Dolányban és Dobfeneken ásatott.

BarlangkutatásaiSzerkesztés

Azon a véleményen volt, hogy az emberiség őstörténetét a folyók mentén elterülő völgyek és a barlangok felkutatása alapján lehet csak megírni. Ezért három alkalommal 18761877-ben ásatást végzett a Baradla-barlangban. 1876. augusztus 23-án érkezett a helyszínre és 60 munkás segítségével a Csontház felásását három napig végezték. Az ásatás eredményeiről, igen gazdag leletanyagáról Nyáry a Budapesten megrendezett VIII. Embertani és Ősrégészeti Kongresszuson nagy érdeklődést keltő beszámolót tartott és jelentése írásban is megjelent.

Még az év szeptember második felében Péchy Jenővel újabb három napot töltött a Csontház további kutatásán, valamint a Nagy Pitvar felásását végeztette. 30–40 munkás segítségével napi 14 órát dolgoztak és a munka igen eredményesen zárult.

A feldolgozás során felmerült problémák megoldására 1877. augusztus 16-án ismét a Baradlában kutatott az első ásatás tagjaival. Először a bejárat előtti szabad teret ásták meg, majd amíg Nyáry a Temetkezési-folyosó felmérésével foglalatoskodott, kísérői a környék régészeti szempontból érdekes üregeit tanulmányozták. Végül a Denevér-ág bejárását végezték el.

A három ásatás leletanyagának feldolgozását a kor legjelesebb hazai és külföldi szakemberei végezték el. A feltárásról készült 179 oldal terjedelmű, 335 lelet rajzát tartalmazó munkája 1881-ben jelent meg nyomtatásban, amelyet 7 barlangrészletet ábrázoló fametszet egészít ki. A munka címe Az aggteleki barlang mint őskori temető volt. A könyv végén a barlang alaprajza, hosszmetszetei és a barlang bejáratának képe található, ez a Vass Imre-féle térkép Proché Ede által kiegészített változata. A könyv jelentőségét mutatja, hogy Kossuth Lajos tanulmányban (amely könyv formájában is megjelent) elemezte a Nyáry által leírtakat.

Az óbarsi barlangokat is átkutatta. A Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottság 1910. november 15-én tiszteleti tagjává választotta.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés