Nyőgér
Nyőgér (németül: Nieger) község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
| Nyőgér | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Vas | ||
| Járás | Sárvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Nagy Károly (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9682 | ||
| Körzethívószám | 95 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 326 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 29,92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 16° 55′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 10′ 60″, k. h. 16° 55′ 60″ | |||
 Nyőgér
Pozíció Vas vármegye térképén
| |||
| Nyőgér weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyőgér témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Megközelítése szerkesztés
A településen, annak főutcájaként a 8439-es út húzódik végig, nagyjából délnyugat-északkeleti irányban; ezen érhető el a déli szomszédságában fekvő települések, Kám és Bejcgyertyános, illetve észak felől Sárvár-Sótony felől is. Az ország távolabbi részei felől a 8-as vagy a 834-es főutak érintésével közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti.
Története szerkesztés
A 351 lakosú, soros beépítésű, szalagtelkes település nevét a nyögéreknek nevezett török eredetű népcsoportról eredeztetik. Első okleveles említése 1390-ből maradt fenn Newger alakban, de már jóval korábban települt lehetett.
1390-ben a Kanizsai család kapta Sárvár várának tartozékaként. A következő században egy ideig Ozorai Pipó is birtokolta, de korábbi tulajdonosaik csere útján visszaszerezték. Kanizsai Dorottyával kötött házassága révén Nádasdy Tamás tulajdonába került. 1677-ben négy telket a sárvári huszárok ellátására adtak át. Egy ideig Sárvár sorsát követve birtokosa lett az Inkey és a Szily család. A 20. század első felében Grünwald József volt a legnagyobb birtokos.
Nyőgér a 16. században társközsége a közeli Sótonynak, amelyet bizonyít, hogy 1521-ben a két falunak közös bírója volt. Az ezt követő időkben több támadás is érte, mert többször írtak össze elhagyott illetve puszta telkeket. 1629-ben pusztaként tartották számon. Már korán kénytelenek voltak hódolni a törököknek, először Budára, majd Segesdre, később Kanizsára vitték adójukat.
A környező dombokon folyó szőlőművelésről már a 16. század végéről maradt fenn adat, akkor 19 birtokos volt. 1744-ben a falubeliek 62 kapás, a 21 máshol lakó 51 kapás szőlőt művelt.
A Nádasdy család hatására itt is elterjedt a XVI. század második felében a reformáció. Evangélikus anyagyülekezet lett, Sótony és Bejc tartozott hozzá. A földesúr katolikus hitre térésekor elvette a protestánsoktól a templomot, ami az 1662. évi országgyűlés sérelmei közé is bekerült.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Nagy Károly (független)[3]
- 1994–1998: Nagy Károly (független)[4]
- 1998–2002: Nagy Károly (független)[5]
- 2002–2006: Nagy Károly (független)[6]
- 2006–2010: Nagy Károly (független)[7]
- 2010–2014: Nagy Károly (független)[8]
- 2014–2019: Nagy Károly (független)[9]
- 2019-től: Nagy Károly (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 328 | 319 | 325 | 348 | 326 | 326 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,7%, református 2,2%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 4,3% (12,4% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Imre római katolikus templom
- Hóvirág-forrás
Híres emberek szerkesztés
- Itt született Tóth János (1804–1887) bölcseleti doktor, királyi tanácsos, piarista pap, kormánytanácsos és népiskolai felügyelő.
- Itt élt Kőnigmajer Károly (1818–1892) pap, országgyűlési képviselő.
- Itt élt Seregély István (1931–2018) magyar katolikus pap, egri érsek.
- Itt született Németh József (1934–2023) múzeumigazgató, irodalomtörténész, Zalaegerszeg díszpolgára.
- Itt élt Márfi Gyula (1943–) magyar katolikus pap, veszprémi érsek.
- Itt született Joó József (1948–2021) népművelő-könyvtáros, író, újságíró.
- Itt született Pallósiné Toldi Márta (1949–) könyvtár igazgató, szociológus.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 10. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 27.)
- ↑ Nyőgér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
- ↑ Nyőgér Helységnévtár
