Nyilasi János

(1922–1978) magyar kémikus, vegyész, egyetemi tanár
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5.

Nyilasi János (Szombathely, 1922. május 11.Budapest, 1978. december 16.) magyar kémikus, az ELTE egyetemi tanára, a kémiai tudományok doktora (1965).[3]

Nyilasi János
Született1922. május 11.
Szombathely
Elhunyt1978. december 16. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásakémikus
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1945)
SírhelyeFarkasréti temető (3/1-1-123)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1945-ben diplomázott a budapesti tudományegyetemen, mint vegyész. Az Általános Kémiai Intézetben kezdte meg tudományos munkáját, Gróh Gyula mellett. 1947-ben doktori értekezése a fehérjék kobalt-komplexeinek és a zselatin hidrolízisével foglalkozott. 1954-ben a kandidátusi értekezése a fehérjék biuret reakcióját tárgyalta.

Munkássága

szerkesztés

Az aminosavak, peptidek és fehérjék fémkomplexeinek tanulmányozása után az ozmium vegyületek kutatásával foglalkozott. E témakörben mintegy 80 dolgozata jelent meg. Különös hangsúlyt fektetett az oktatásra, a tanárképzésnek és továbbképzésnek jelentős alakja volt. Részt vállalt a középiskolai kémia tantervi reformjában, több tankönyvet írt. Szabadegyetemi előadó és ismeretterjesztő volt.

Sírja a Farkasréti temetőben található (3/1-1-123).[3][4]

További információk

szerkesztés