Nyitrafenyves

község Szlovákiában

Nyitrafenyves (más néven Chvojnicairtvány, 1899-ig Chvojnicza, szlovákul Chvojnica, németül Juntschbruch / Füntzl / Funschel / Fundstollen) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Nyitrafenyves (Chvojnica)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPrivigyei
Rangközség
Első írásos említés1614
PolgármesterBranislav Dobrotka
Irányítószám972 13
Körzethívószám046
Forgalmi rendszámPD
Népesség
Teljes népesség242 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság484 m
Terület9,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″
Nyitrafenyves weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrafenyves témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Privigyétől 17 km-re északnyugatra, a Chvojnica-patak völgyében fekszik.

Története szerkesztés

Területén a bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt.

A mai község azonban csak a 16-17. század fordulóján keletkezett, amikor német bányászokat telepítettek ide. Az itteni bányákban aranyat, ezüstöt, ólmot és cinket bányásztak. A falut 1614-ben említik először, Bajmóc várának uradalmához tartozott. Ekkor 5 ház állt a településen. Egykori német neve „Fundstollen” volt. Régi magyar neve a szlovák hvojnica (= fenyves) főnévből ered. 1637-től a Pálffy család birtoka. 1787-ben 43 házában 427 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FUNTZIN. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok. Határja középszerű, fája tűzre elég, legelője hasonlóképen, malma helyben, piatzozásai Bányán, és Tapoltsán egy órányira, réttyei jók, második Osztálybéli.[2]

1828-ban 88 háza és 615 lakosa volt. Bányái aránylag rövid idő alatt kimerültek. Ezt követően gőzmalmot és a németprónai szövőgyár mosodáját építették fel a faluban.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chvojnicza, (Juntsbuch), német falu, Nyitra vmgyében, Chah filial – 615 kath. lak. – Van egy erdeje; sovány földe, sok szilvája. F. u. gr. Pálfy Ferencz. Ut. p. Privigye.[3]

1890-ben ipariskolát alapítottak a községben.

Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Chvojnicza, a Kis-Magura-hegy alatt, a Nyitra-völgyben fekvő község 627, tisztán németajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Német-Próna, távirója Privigye, vasúti állomása Privigye-Bajmócz. A XVII. század elején Bajmócz várához tartozott. Kath. kápolnája 1803-ban épült. Földesurai a Pálffyak voltak, akik itt jelenleg is birtokosok. Itt van a F. M. K. E. által létesített, országszerte híres fafaragó tanműhely, mely különösen gyermekjátékok készítésével foglalkozik, a kormány anyagi támogatása mellett. Tulajdonosa Bossányi József, ki jóformán egész életét annak szenteli, hogy a szegény vidék lakóinak jólétét emelje.[4]

A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek.

Népessége szerkesztés

1910-ben 983, túlnyomórészt német lakosa volt.

2001-ben 421 lakosából 412 szlovák volt.

2011-ben 249 lakosából 223 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 14.)

További információk szerkesztés