Nyitrafenyves
Nyitrafenyves (más néven Chvojnicairtvány, 1899-ig Chvojnicza, szlovákul Chvojnica, németül Juntschbruch / Füntzl / Funschel / Fundstollen) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.
Nyitrafenyves (Chvojnica) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Trencséni |
Járás | Privigyei |
Rang | község |
Első írásos említés | 1614 |
Polgármester | Branislav Dobrotka |
Irányítószám | 972 13 |
Körzethívószám | 046 |
Forgalmi rendszám | PD |
Népesség | |
Teljes népesség | 242 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 27 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 484 m |
Terület | 9,30 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″48.879167°N 18.561111°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 45″, k. h. 18° 33′ 40″48.879167°N 18.561111°E | |
Nyitrafenyves weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyitrafenyves témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésPrivigyétől 17 km-re északnyugatra, a Chvojnica-patak völgyében fekszik.
Története
szerkesztésTerületén a bronzkorban a lausitzi kultúra emberének települése állt.
A mai község azonban csak a 16-17. század fordulóján keletkezett, amikor német bányászokat telepítettek ide. Az itteni bányákban aranyat, ezüstöt, ólmot és cinket bányásztak. A falut 1614-ben említik először, Bajmóc várának uradalmához tartozott. Ekkor 5 ház állt a településen. Egykori német neve „Fundstollen” volt. Régi magyar neve a szlovák hvojnica (= fenyves) főnévből ered. 1637-től a Pálffy család birtoka. 1787-ben 43 házában 427 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „FUNTZIN. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok. Határja középszerű, fája tűzre elég, legelője hasonlóképen, malma helyben, piatzozásai Bányán, és Tapoltsán egy órányira, réttyei jók, második Osztálybéli.”[2]
1828-ban 88 háza és 615 lakosa volt. Bányái aránylag rövid idő alatt kimerültek. Ezt követően gőzmalmot és a németprónai szövőgyár mosodáját építették fel a faluban.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Chvojnicza, (Juntsbuch), német falu, Nyitra vmgyében, Chah filial – 615 kath. lak. – Van egy erdeje; sovány földe, sok szilvája. F. u. gr. Pálfy Ferencz. Ut. p. Privigye.”[3]
1890-ben ipariskolát alapítottak a községben.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Nyitra vármegyét tárgyaló része szerint: „Chvojnicza, a Kis-Magura-hegy alatt, a Nyitra-völgyben fekvő község 627, tisztán németajku r. kath. vallásu lakossal. Postája Német-Próna, távirója Privigye, vasúti állomása Privigye-Bajmócz. A XVII. század elején Bajmócz várához tartozott. Kath. kápolnája 1803-ban épült. Földesurai a Pálffyak voltak, akik itt jelenleg is birtokosok. Itt van a F. M. K. E. által létesített, országszerte híres fafaragó tanműhely, mely különösen gyermekjátékok készítésével foglalkozik, a kormány anyagi támogatása mellett. Tulajdonosa Bossányi József, ki jóformán egész életét annak szenteli, hogy a szegény vidék lakóinak jólétét emelje.”[4]
A trianoni diktátumig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.
1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, helyükre magyarországi szlovákok érkeztek.
Népessége
szerkesztés1910-ben 983, túlnyomórészt német lakosa volt.
2001-ben 421 lakosából 412 szlovák volt.
2011-ben 249 lakosából 223 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1936-ban épült.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. április 14.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Samu, Borovszky; Pásztor: Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2023. április 14.)