Nyugati piszedenevér

denevérfaj

A nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus) az emlősök (Mammalia) osztályának denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Nyugati piszedenevér
Repülő példány
Repülő példány
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Denevérek (Chiroptera)
Alrend: Kis denevérek (Microchiroptera)
Család: Simaorrú denevérek (Vespertilionidae)
Alcsalád: Vespertilioninae
Nemzetség: Plecotini
Nem: Barbastella
(J. E. Gray, 1821)
Faj: B. barbastellus
Tudományos név
Barbastella barbastellus
(Schreber, 1774)
Szinonimák

a Barbastella barbastellus barbastellus szinonimái:

  • Barbastella barbastellus barbastelle Müller, 1776
  • Barbastella barbastellus communis Gray, 1838
  • Barbastella barbastellus daubentonii Bell, 1836
Elterjedés
A nyugati piszedenevér elterjedési területe   egész éves   kihalt   előfordulása bizonytalan
A nyugati piszedenevér elterjedési területe
  egész éves
  kihalt
  előfordulása bizonytalan
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyugati piszedenevér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati piszedenevér témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Európában, Dél-Angliában, Franciaországban, Észak-Spanyolországban, Ukrajnában, és a Kaukázusban honos, ezen kívül előfordul Norvégiában, Svédország déli részein, Szicílián, Korzikán, Szardínián, az Appennini-félszigeten, Marokkóban, Észak-Afrikában és a Kanári-szigeteken is. Magyarországon szórványosan fordul elő, a Dunazug-hegyvidékben, a Bükkben, a Bakonyban és a Nyugat-Dunántúlon.[1] Erdős hegyvidékek lakója, de síkságokon is él.

AlfajaiSzerkesztés

  • Barbastella barbastellus barbastellus Schreber, 1774
  • Barbastella barbastellus guanchae Trujillo, Ibáñez & Juste, 2002

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 4,4–5,8 centiméter, farokhossza 4,1–5,4 centiméter, magassága 0,6–0,75 centiméter, alkarhossza 3,5–4,1 centiméter és testtömege 6–8,5 gramm. Közepes termetű fülei rövidek és szélesek, a fejtetőn összenőttek. Háta nagyon sötét, hasa valamivel világosabb. Karcsú testű, orra széles, rövid. A fülfedő széles és hegyes, háromszög alakú; szárnya széles. A farokcsúcs kiáll a farokvitorlából. Életkora meghaladhatja az 5 évet.[1]

ÉletmódjaSzerkesztés

Keveset tudunk róluk, mert mindenhol kis példányszámban és rendszerint egyesével található meg, nehezebben megközelíthető hegyes, erdős vidékeken. Nyári szálláshelyei alig ismertek. Faodúkban, öreg fák elváló kérge alatt, ritkán épületekben tornyokban választ szálláshelyet. Kevéssé érzékeny a fagyra, ezért nagy hidegben is a barlangbejáratoknál tartózkodik, ahol az állatok a mennyezeten szabadon lógnak. Már kora este vadászni indul, többnyire kétszer is kirepül egy éjszaka. Rovarokat, éjjeli lepkéket gyűjt, rendszerint alacsonyan 1-5 méter magasságban ejti el zsákmányát.[1] Röpte határozott, gyors, fordulatos.[2]

SzaporodásaSzerkesztés

A nőstények általában kettőt kölykeznek, június-júliusban.[1]

Rokon fajokSzerkesztés

A Barbastella emlősnem másik két faja, a keleti piszedenevér (Barbastella leucomelas) és a Barbastella beijingensis.

VédelmeSzerkesztés

Lakott helyeken az emberi zavarás, nyáron a fakitermelések veszélyeztetik, mert a nőstények a kölykökkel együtt elpusztulhatnak, ezért azokon a helyeken, ahol fellelhetők, a fakitermelést április és augusztus között szüneteltetik, valamint azokat a fákat, amikben fellelhetők, megjelölik és érintetlenül hagyják. Telelőhelyeiken a barlangokban teljes zavartalanságot és csendet kell biztosítani, mert a téli álomban megzavart példányok általában elpusztulnak.[1]

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Vörös Könyv. Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok. Budapest, Akadémia Kiadó, 1990. 54. old. Kép: 5-ös. ISBN 963055819X.
  2. Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 49. oldal. ISBN 963-04-6335-0

ForrásokSzerkesztés