Octavian Goga

román költő, drámaíró, antiszemita politikus, miniszter

Octavian Goga (Resinár (románul Rășinari), 1881. április 1.Csucsa (románul Ciucea), 1938. május 7.) román költő, drámaíró, antiszemita politikus, miniszter (1919–1920, 1926), a Román Királyság miniszterelnöke (1937–1938).

Octavian Goga
Született1881. április 1.
Resinár
Elhunyt1938. május 7. (57 évesen)
Csucsa
Álneve
  • Nic. Otavă
  • Nicu
  • Othmar
  • Aegrotus
  • Alfa
  • Pygmalion
  • Sanherib
  • Sisifus
Állampolgárságaromán
HázastársaVeturia Goga
Foglalkozásaköltő, drámaíró, politikus
Tisztségea Román Akadémia tagja
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem
SírhelyeCsucsa község
a Román Királyság miniszterelnöke
Hivatali idő
1937. december 28. 1938. február 11.
ElődGheorghe Tătărescu
UtódMiron Cristea
a Román Királyság belügyminisztere
Hivatali idő
1926. március 30. 1927. június 4.
ElődIon I. C. Brătianu
UtódBarbu Știrbey
Politikai pályafutása
PártNemzeti Agrárpárt
Keresztény Nemzeti Párt

Octavian Goga aláírása
Octavian Goga aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Octavian Goga témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Goga csucsai kastélya
Goga csucsai mauzóleuma

Élete szerkesztés

1881-ben született a Nagyszebenhez közeli Resináron, az irodalom iránt fogékony Aureliei és Iosif Goga tiszteletes gyermekeként. A resinári elemi iskola elvégzése után Nagyszebenben került egy magyar középiskolába, ahonnan az utolsó évében távozott, és átiratkozott egy brassói román tannyelvű gimnáziumba. 1900 és 1904 között egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán, majd – 1905-től, mint az ASTRA erdélyi román kulturális és irodalmi egyesület ösztöndíjasa – Berlinben végezte. Németországi tanulmányait félbeszakítva visszatér Nagyszebenbe, mivel kinevezték az ASTRA titkárává (1906–1909).[1] Mindemellett 1907-től hét évig ő volt a Țara Noastrǎ című hetilap szerkesztője. Cikkei miatt rövid börtönbüntetésre ítélték, amit a szegedi Csillagbörtönben töltött le.

1914-ben Bukarestbe költözött, és élénk tevékenységet fejtett ki Romániának az Antant melletti hadbalépése érdekében.

1918-ban a Román Nemzeti Tanács tagjaként részt vett a párizsi béketárgyalásokon.

Fontosabb tisztségei:

  • művelődésügyi miniszter (1919),
  • államminiszter (1920),
  • belügyminiszter (1926),
  • miniszterelnök (1937. december 27. – 1938. február 11.).

1920-ban a Román Akadémia tagjává választották, 1924-ben a Nemzeti Könyvdíjjal tüntették ki, 1932-ben a kolozsvári egyetem díszdoktora lett.

Egy ideig Ady Endre barátja volt; Ady halála után megvásárolta a csucsai kastélyt.

1937 decemberében II. Károly király felkérte kormányalakításra,[2] s az általa vezetett új román kormány meghozta az első zsidótörvényt. Az 1938. január 21-én – a király, Goga és Vasile Rădulescu-Mehedinți igazságügyi miniszter kézjegyével ellátott és – életbe léptetett 169-es törvényerejű rendelettel – mely kimondja, hogy minden zsidónak, aki az első világháború után Nagy-Romániában lett román állampolgár, hiteles iratokkal kellett személyazonosságát igazolnia, s így – több százezer (225 222) zsidó származású romániai lakostól vonták meg a román állampolgárságot. Kormánya a nemzetközi tiltakozások hatására 1938. február 10-én lemondott,[3] s másnap már Miron Cristea pátriárka megalakította kormányát.[4]

1938. május 7-én Csucsán hunyt el, temetését Bukarestben tartották, koporsóján horogkereszttel. 1958-ban csucsai birtokán újratemették, ahol felesége mauzóleumot építtetett számára.

Irodalmi munkássága szerkesztés

1902-ben részt vett a Luceafărul szépirodalmi folyóirat alapításában. Első verseskötete 1905-ben, Budapesten jelent meg Poezii (Versek) címmel. Költészetére erőteljesen hatott a magyar népköltészet és a kortárs líra, a leginkább Mihai Eminescu munkássága. Számos szimbolista verset is írt. Két színdarabja közül a Domnul notar társadalmi kérdésekkel foglalkozik, a Manole mester (Meșterul Manole) az ismert román népballadának (a 'Kőműves Kelemen' román változata) ad modern értelmezést.

Számos, változatos műfajú művet fordított románra, egyebek között:

Magyarul szerkesztés

  • Költemények; ford. Kibédi Sándor; Lyceum Ny., Cluj-Kolozsvár, 1938
  • Messziről. Versek; ford. Fodor András et al.; Irodalmi, Bukarest, 1968
  • Költemények; ford. Majtényi Erik et al., bev. Ion Dodu Bălan; Minerva, Bukarest, 1972
  • Hív a földünk. Versek; összeáll. Németi Rudolf, ford. Fodor András et al.; Kriterion, Bukarest, 1988 (Román költők)

Jegyzetek szerkesztés

  1. Omul săptămânii – Octavian Goga. In.: Foaia românească. LXX. évfolyam, 2020/13. szám, 2. oldal, ISSN 1418-8341
  2. Száz éve égettek magyar zászlót Dubrovnikban (magyar nyelven). Origo, 2012. március 3. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  3. Okos Márton: Államilag csúcsra járatott antiszemitizmus (magyar nyelven). erdelyinaplo.ro, 2018. február 23. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  4. Șerban, Alexandra: Guvernul Patriarhului Miron Cristea a deschis calea spre autoritarism (román nyelven). historia.ro. (Hozzáférés: 2020. március 31.)
  5. „... az Isten csak egyet teremtett a magyarság javára, a zsidót” (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2011. december 1. (Hozzáférés: 2023. április 19.)

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés