Szepesedelény
Szepesedelény (1899-ig Odorin, szlovákul: Odorín, németül: Dirn) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Szepesedelény (Odorín) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Iglói | ||
Első írásos említés | 1263 | ||
Polgármester | Mária Goduľová | ||
Irányítószám | 053 22 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | SN | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1005 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 439 m | ||
Terület | 9,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 60″, k. h. 20° 37′ 60″48.933333°N 20.633333°E | |||
Szepesedelény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesedelény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésTörténete
szerkesztésElső temploma 1240 körül épült, valószínűleg a tatárjárásban megrongálódott, mert később román-gótikus stílusban építették át. 1263-ban „Odorin” néven említik először, szepesi szászok alapították a 13. század elején. 1287-ben „Odolyn”, 1299-ben „Odorinum”, „Oderin”, 1435-ben „Odorinum”, „Edelen” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu a 15. században a Szapolyaiak szepesvári uradalmához tartozott. 1787-ben 45 házában 331 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ODORIN. Tót falu Sopron Várm. földes Ura G. Csáky Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, határjának egy része soványas, de nagyobb része jó, javai is jelesek.”[2]
1828-ban 73 háza volt 551 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben lakói részt vettek a felvidéki parasztfelkelésben.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Odorin, tót falu, Szepes vmegyében, egy felemelkedett helyen Iglóhoz keletre 1 órányira: 531 kath. lak. paroch. templommal, urasági tehenészettel. F. u. gr. Csáky. ut. p. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátumig Szepes vármegye Iglói járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 580, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 872 lakosából 867 szlovák volt.
2011-ben 940 lakosából 924 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Miklósnak szentelt római katolikus temploma 13. századi, késő román-kora gótikus eredetű. A 18. században barokk stílusban építették át, északi kápolnája 1807-ben épült hozzá. Késő gótikus Madonna-szobra 1460 és 1480 között készült.
- A plébánia épülete eredetileg barokk, 1826-ban klasszicista stílusban építették át.
Híres emberek
szerkesztés- Itt hunyt el 1785-ben Bossányi Szerafin, minorita hittudós.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.