Okorág

magyarországi község Baranya vármegyében

Okorág (horvátul: Okrag[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Okorág
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterBogdán János (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7957
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség136 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 55′ 33″, k. h. 17° 52′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 55′ 33″, k. h. 17° 52′ 28″
Okorág (Baranya vármegye)
Okorág
Okorág
Pozíció Baranya vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Okorág témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szentlőrinctől délnyugatra, Sellyétől északra fekszik, az Ormánság északi részén. A szomszédos települések: északkelet felől Sumony, délkelet felől Csányoszró, dél felől Kákics, délnyugat felől ímarócsa, északnyugat felől pedig Szentegát.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az 5806-os út, ezen érhető el Szentlőrinc és Sellye felől is, Sumony, illetve Kákics érintésével.

A falu közelében halad el a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal, melynek Okorág-Kárászpuszta megállóhelye a Sumonyra vezető országút és a vasút keresztezésénél található; ugyanott ágazik ki az országútból a ma már csak néhány tucat lakossal rendelkező, korábban jóval népesebb (mintegy másfél kilométer távolságban fekvő, közigazgatásilag Szentegáthoz tartozó) Kárászpusztára vezető mellékút.

Története

szerkesztés

A mai Okorág közigazgatási területe, a környék több településéhez hasonlóan már az ókorban is lakott hely kellett, hogy legyen, erre utalnak a térségből sok helyütt előkerült vaskori, rézkori vagy éppen római kori leletek.

A vidék egyik legérdekesebb kincslelete éppen Okorág területén került elő: az ismert leletanyag két ezüstből készült fibulát és három sodrott ezüst karperecet tartalmaz, ezek azonban bizonyára összefüggenek azokkal a 19. század végén ugyanitt talált, hasonló ezüstékszerekkel (fibulákkal és karvédő tekercsekkel), amelyek valószínűleg elrejtett kincsből származhatnak. A kincslelet darabjait közvetlenül arra az időszakra datálják, mielőtt a rómaiak elfoglalták volna ezt a vidéket, tulajdonosuk pedig olyan, a korában jelentős személyiség lehetett, aki már ismerte a latin betűs írást, tekintve, hogy egyes darabokon bevésett latin betűk láthatók.[4]

Ugyancsak római eredetűek az említett kincslelet előkerülésének helyétől alig 500 méterre fellelt épület- vagy településnyomok, amikre a ma úgyszintén Okorághoz tartozó, korábban Mónosokor község határában elterülő Köves mezőn találtak rá, és amelyek vagy egy nagyobb kiterjedésű római villa, vagy egy kisebb település nyomai lehetnek, az elszórt tégla- és habarcsnyomokból következtetve; korábbi régészeti irodalom még egy római bronzszobrocskát is említ ugyaninnen.[4]

A mai község 1978-ban jött létre, amikor Okorág településhez hozzácsatolták Mónosokor községet is.[5]

Mónosokor

szerkesztés

Mónosokor évszázadokon keresztül külön település volt Okorágtól kelet-délkeleti irányban. Neve korábbi forrásokból Monos-, Monás- és Malmosokor formában is előkerült, ebből nyilvánvaló, hogy a falunév előtagja minden említett formájában a malom szó tájnyelvi változatát őrzi és egy egykor itt állt, ám már rég elbontott malomra utal, míg a második tag a ma is Okor nevet viselő, itt folyó patak nevére utal.[6] Lakóinak száma 1787-ben még 142, 1934-ben 69 fő volt.[7] Jelenleg Okorág néhány házból álló, csekély lakosságszámú településrésze; itt készült a Mónosokor: Portréfilm egy faluról című dokumentumfilm.[8]

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Kovács György (független)[9]
  • 1994–1998: Kovács György (független)[10]
  • 1998–2002: Méhes Ferenc (független)[11]
  • 2002–2006: Bogdán János (független)[12]
  • 2006–2010: Bogdán János (független)[13]
  • 2010–2014: Bogdán János (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2014–2019: Bogdán János (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2019–2024: Bogdán János (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
173
173
162
154
151
140
136
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 29,9% cigánynak, 3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,1%, református 23,8%, felekezeten kívüli 13,4% (17,1% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 95%-a vallotta magát magyarnak, 27,1% cigánynak, 0,7% románnak, 0,7% horvátnak (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,6% volt református, 5% római katolikus, 0,7% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 29,3% egyéb katolikus, 15,7% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

szerkesztés
  • A település viszonylag gazdag a népi építészet máig jó állapotban megmaradt emlékeiben, bár némelyik már részben átépített formában látható. Megőrzésere érdemes helyi építészeti értékek a településen – a teljesség igénye nélkül – a templom és az azt körülvevő történelmi falumag több épülete, továbbá a Rákóczi utca 38., 40. 43., 48., 50. 51. és 53. számú lakóépületek.
  • Több 19. századi, különböző faragott csanak került a faluból a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe,[18][19] ezek egyike, egy 1880-ból származó, különlegesen díszes faragású ivópohár rajza (Zombory Éva alkotása) bekerült a 42. Bélyegnap alkalmából 1969. szeptember 13-án kiadott négy értékű bélyegsorozat képei közé is.[20]
  1. a b Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. a b Fülep Ferenc–Sz. Burger Alice: Baranya megye a római korban. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  5. Okorág története a KSH online helységnévtárában[halott link]
  6. Pesti Jánosné: Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  7. Kiss Géza: Ormányság (doc). [2020. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  8. Filmes könyvek, újságok (html). Filmkultúra.hu, 2003. november 8.
  9. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  11. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  12. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  13. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  14. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  15. Okorág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  16. Okorág Helységnévtár
  17. Okorág Helységnévtár
  18. Archivált másolat. [2015. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  19. Csanak (html). oszk.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
  20. . (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)

Külső hivatkozások

szerkesztés