Október 6. utca

közterület Budapest V. kerületében

Az Október 6. utca Budapest V. kerületében található, a József Attila utcát köti össze a Szabadság térrel.

Október 6. utca
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest
VárosrészV. kerület
Névadóaradi vértanúk
Irányítószám1051
Földrajzi adatok
Hossza0,405 km
Elhelyezkedése
Október 6. utca (Budapest V. kerülete)
Október 6. utca
Október 6. utca
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 03′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 03′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Október 6. utca témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Határai: József Attila utca 16., Szabadság tér 5-6.

Történelem szerkesztés

Korábbi nevei: 1807-től Niederlagsgasse (Raktár utca), 1817-től Göttergasse, 1874-től Bálvány utca, 1941-től gróf Teleki Pál utca, 1953-tól Október 6. utca, mely nevet az aradi vértanúk kivégzésének emlékére (1849. október 6.) kapta.

Házainak java eredetileg klasszicista stílusban épült. Ezek egy része az 1838-as árvízben, illetve Hentzi ágyúzása miatt 1849-ben pusztult el, a megmaradt klasszicista épületek többsége pedig a 19. század végének rohamos fejlődése következtében tűnt el.

Jelentősebb épületei szerkesztés

3. szám: háromemeletes, klasszicista stílusú átjáróház a Sas utca 4 felé. Hild József tervei alapján 1844-1845 között építették Blüchdorn Lipót terménykereskedő számára. A ház szülötte volt Czóbel Béla (1883-1976) festőművész, 1983-ban avatták fel a ház nagy udvarában elhelyezett, róla mintázott mellszobrot, amelyet Varga Imre készített. Az épületen 1880-ban kisebb belső átalakításokat végeztek Weber Antal tervei alapján, a nagy udvarban 1934-ben létesítettek egy függőfolyosót, de összességében a ház az eredeti arcát mutatja ma is. 1963-tól '69-ig műemléki felújítás történt, a földszintek utcaképe egységes arculatot kapott, a jelenlegi színhasználat pedig az 1981-es homlokzatfelújítás eredménye.

5. szám: háromemeletes, romantikus stílusú átjáróház. Eredeti emeletes részét Pollack Mihály építette 1820-ban, majd 1845-ben Hild József egészítette ki háromemeletesre. A harmadik udvari lépcsőházánál férfimaszkos vízköpőjű klasszicista kút van, ami egykor nevezetes volt jó vizéről.

7/a. szám: volt Marczibányi-palota. A klasszicista Lipótváros egyik legjelentősebb épülete. A nagy és gazdag architektúrájú épületet Hild József építette Marczibányi Márton, Szerém vármegye országgyűlési követe számára 1830 és 1833 között. Gyakran átépítették, így veszített eredeti szépségéből. A külső reneszánsz átalakítást Diescher József végezte 1867-68-ban. 1912-ben Hoepfner Guido egy harmadik emeletet húzott rá.

A palota első emeletén díszteremsor, körszalon, freskós dongaboltozatos terem volt, valamint Marczibányi kör alakú könyvtárszobája, kupoláján Ganümédesz elrablását ábrázoló freskóval. Az első emeleti ablakok féloszlopokkal keretezettek, a párkány alatt görög frízzel. Kapualja kazettás boltozatú, vájatos oszlopokkal. A palotát 1866-ban a Magyar Földtani Intézet vette meg. Ekkor Weiser Ferenc a palotabelsőt is jelentősen átépítette.

13. szám: Lakóház, 1909-ben tervezte Kriegler Sándor.

15. szám: Schiffer-ház. Román Miklós és Ernő tervezte 1911-ben.

16-18. szám: Lakóház 1910-ből, Székely Dezső tervezte.

19. szám: Lakóház, Quittner Zsigmond tervezte 1911-ben.

22. szám: ún. Ürményi-ház. háromemeletes, korai klasszicista stílusú sarokház, szárnyain rozettás díszszalaggal a második emelet könyöklőpárkánya alatt. Udvarában kút és klasszicista folyosórácsok vannak. Lépcsőháza hat orsópilléres, vasrácskorlátos. Kasselik Fidél építette 1812-ben Ürményi József számára. Udvari szárnya Kasselik Ferenc műve 1842-ből.

Hivatkozások szerkesztés

Források szerkesztés

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 231–232. o. ISBN 963-05-6411-4  
  • Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003