Október 6. utca

közterület Budapest V. kerületében

Az Október 6. utca Budapest V. kerületében található, a József Attila utcát köti össze a Szabadság térrel.

Október 6. utca
Budapešť 0914.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest
Városrész V. kerület
Névadó aradi vértanúk
Irányítószám 1051
Földrajzi adatok
Hossza0,405 km
Elhelyezkedése
Október 6. utca (Budapest V. kerülete)
Október 6. utca
Október 6. utca
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 03′ 03″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 04″, k. h. 19° 03′ 03″
A Wikimédia Commons tartalmaz Október 6. utca témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Határai: József Attila utca 16., Szabadság tér 5-6.

TörténelemSzerkesztés

Korábbi nevei: 1807-től Niederlagsgasse (Raktár utca), 1817-től Göttergasse, 1874-től Bálvány utca, 1941-től gróf Teleki Pál utca, 1953-tól Október 6. utca, mely nevet az aradi vértanúk kivégzésének emlékére (1849. október 6.) kapta.

Házainak java eredetileg klasszicista stílusban épült. Ezek egy része az 1838-as árvízben, illetve Hentzi ágyúzása miatt 1849-ben pusztult el, a megmaradt klasszicista épületek többsége pedig a 19. század végének rohamos fejlődése következtében tűnt el.

Jelentősebb épületeiSzerkesztés

3. szám: háromemeletes, romantikus stílusú átjáróház a Sas utca 4 felé. Klasszicista elemeket is tartalmaz. Hofrichter József építette 1811-ben, majd Hild József harmadik emelettel toldotta meg 1840-ben Almássy József részére és négy évvel később egy szárnyat is épített hozzá Blüchdorn Lipót számára.

5. szám: háromemeletes, romantikus stílusú átjáróház. Eredeti emeletes részét Pollack Mihály építette 1820-ban, majd 1845-ben Hild József egészítette ki háromemeletesre. A harmadik udvari lépcsőházánál férfimaszkos vízköpőjű klasszicista kút van, ami egykor nevezetes volt jó vizéről.

7/a. szám: volt Marczibányi-palota. A klasszicista Lipótváros egyik legjelentősebb épülete. A nagy és gazdag architektúrájú épületet Hild József építette Marczibányi Márton, Szerém vármegye országgyűlési követe számára 1830 és 1833 között. Gyakran átépítették, így veszített eredeti szépségéből. A külső reneszánsz átalakítást Diescher József végezte 1867-68-ban. 1912-ben Hoepfner Guido egy harmadik emeletet húzott rá.

A palota első emeletén díszteremsor, körszalon, freskós dongaboltozatos terem volt, valamint Marczibányi kör alakú könyvtárszobája, kupoláján Ganümédesz elrablását ábrázoló freskóval. Az első emeleti ablakok féloszlopokkal keretezettek, a párkány alatt görög frízzel. Kapualja kazettás boltozatú, vájatos oszlopokkal. A palotát 1866-ban a Magyar Földtani Intézet vette meg. Ekkor Weiser Ferenc a palotabelsőt is jelentősen átépítette.

13. szám: Lakóház, 1909-ben tervezte Kriegler Sándor.

15. szám: Schiffer-ház. Román Miklós és Ernő tervezte 1911-ben.

16-18. szám: Lakóház 1910-ből, Székely Dezső tervezte.

19. szám: Lakóház, Quittner Zsigmond tervezte 1911-ben.

22. szám: ún. Ürményi-ház. háromemeletes, korai klasszicista stílusú sarokház, szárnyain rozettás díszszalaggal a második emelet könyöklőpárkánya alatt. Udvarában kút és klasszicista folyosórácsok vannak. Lépcsőháza hat orsópilléres, vasrácskorlátos. Kasselik Fidél építette 1812-ben Ürményi József számára. Udvari szárnya Kasselik Ferenc műve 1842-ből.

HivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 231–232. o. ISBN 963-05-6411-4  
  • Budapest teljes utcanévlexikona, Sprinter Kiadó, 2003