Főmenü megnyitása

Oláh Gusztáv (orvos)

orvos, pszichiáter

Lanzséri és talmácsi Oláh Gusztáv László Gyula (Eperjes, 1857. január 10.Budapest, 1944. január 31.) orvosdoktor, elmegyógyintézeti igazgató. Fodor Róza festőművésznő férje, Oláh Gusztáv rendező apja.

Oláh Gusztáv
Gusztav von Oláh.JPG
Született Oláh Gusztáv László Gyula
1857. január 10.
Eperjes
Elhunyt 1944. január 31. (87 évesen)
Budapest
Házastársa Fodor Róza
Gyermekei Oláh Gusztáv
SzüleiOláh László
Foglalkozása
Iskolái Bécsi Egyetem
Sírhely Farkasréti temető (28-1-163/164)
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláh Gusztáv témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Oláh László ügyvéd és Burchard-Bélaváry Otilia fia. Már kétéves korában teljesen árván maradt; nagybátyja Burchard-Bélaváry Konrád nevelte. Középiskoláit Egerben, az egyetemieket Bécsben végezte, ahol 1881-ben orvosdoktori oklevelet nyert. 1881-től mint lipótmezei elmegyógyintézeti orvos, 1889-től pedig mint igazgató a Budapest-angyalföldi magyar királyi állami elmegyógyintézetben működött. 1910-től az intézmény igazgató főorvosává nevezték ki, 1925-ben vonult nyugdíjba. Az igazságügyi orvosi tanács tagja, a párizsi Société Medico-Psychologique levelező tagja, a budapesti királyi törvényszék orvosa, a Magyar Elmeorvosok Egyesületének elnöke, az Elmevédelmi Liga alapítója volt. 1916. miniszteri tanácsossá lépett elő, majd nyugalomba vonulásakor h. államtitkári rangra emelkedett és az elmebetegügyek országos miniszteri biztosa lett. 1926. az Egészségügyi Tudományos Tanács alelnökévé nevezték ki.

A Zeitschrift für Psychiatrie und Neurologie társkiadója.

ÍrásaiSzerkesztés

Cikkei a Természettudományi Közlönyben (1883. Az ízomérzetekről, 175. füz. A szervérzetekről, 1885. Koponya és lélektan); az Orvosi Hetilapban (1835. Koponya és lélektan, 1886. A tanuló ifjuság elmebetegségeiről, Adatok az elmebetegségek physikalis tüneteihez, A hűdéses butaság előző és bekezdő szakához); a demographiai congressus 1886. kiadványában (De causes socio-biologique de la, démene paralitique); a Közegészségügyi Szemlében (1889. A társadalom physiologiája, előadás); a Nemzeti Nőnevelésben (1893. A tanuló leányok elmebeli gyöngélkedése, előadás); a Klinikai Füzetekben (1894. Defect elméjű kalandorok); a Gyógyászatban (1899. Ujabb vizsgálati módszerek az elmekórtanban); a Psych. Wochenschriftben (1899. Baulich-psychotherapeutische Grundprinzipien bei Errichtung einer modernen Irrenanstalt, magyarúl a Gyógyászatban, Zur Frage der Grösse und Benennung der Irrenanstalten); a Ritti Comptes Rendus-jében (1900. Passage entre la vie ordinaire et la maison d'aliénés, előadás a párisi elmeorvosi congressuson); a Vasutban (1903. A traumás neurosis, előadás); a Ribol, IV. Congrés int. de psychologie cz. munkájában (Partielle Bewustlosigkeit mit totaler Amnesie, előadás); a m. orvosok 1897. trencséni vándorgyűlésén (Az elmebuvárlat jövő utai, előadás).

MunkáiSzerkesztés

  • A lángész és az elmekór. Két előadás. Budapest, 1885. Ábrával. (Népszerű természettudományi előadások gyűjteménye 47.).
  • Az elmebetegápolás, különös tekintettel Magyarország elmebetegügyére. Közalkalmazásban levő orvosok számára. Budapest, 1889.
  • Az elmebetegek jogvédelméről. Budapest, 1898. (M. Jogászegyleti Értekezések XVI. 2.)
  • Az elmebetegségek orvoslása. Budapest, 1903.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.