Wikipédia

Oláh Zoltán (táncművész)

(1982) táncművész, balett-táncos
(Oláh Zoltán (magántáncos) szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a táncművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Oláh Zoltán (egyértelműsítő lap).

Oláh Zoltán (Budapest, 1982. január 30. –) Kossuth-díjas magyar táncművész, balettművész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.[3] 2001 óta a Magyar Nemzeti Balett tagja, első magántáncosa, 2002 óta címzetes szólista, 2005 óta magántáncos, 2007 óta a Társulat első magántáncosa. 2020 őszétől a Magyar Táncművészeti Egyetem állandó aktív balettmestere[4], 2023 óta egyetemi tanár[5].

  1. ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. június 27.)
  2. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  3. ↑ „Átadták a Kossuth-díjakat”, Híradó (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu-HU nyelvű) 
  4. ↑ Riport a kultura.hu-n. (Hozzáférés: 2020. július 13.)
  5. ↑ Oláh Zoltán egyetemi tanári kinevezése. (Hozzáférés: 2023. december 16.)
Oláh Zoltán
Született1982. január 30. (42 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • balett-táncos
  • táncművész
IskoláiMagyar Táncművészeti Főiskola (1992–2001)
Kitüntetései
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányok szerkesztés

1992-2001: Magyar Táncművészeti Főiskola (jelenleg Magyar Táncművészeti Egyetem), Klasszikus Balettművész Szak. Külföldi kurzusokat végzett Németországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában, Spanyolországban és az Amerikai Egyesült Államokban.

Balettmesterei: Gál Jenő, Simon Mottram, Dózsa Imre.

Versenyek szerkesztés

  • 1998. II. Országos Balett Verseny, Pécs, 2. helyezés
  • 1999. III. Nemzetközi Balett Verseny, Bécs: 2. helyezés

Díjak és elismerések szerkesztés

Legkiemelkedőbb szerepei szerkesztés

  • Bournonville-Gielgud- Løvenskiold: A Szilfid (James)
  • Lavrovszkij-Adam: Giselle (Albert)
  • Eagling–Solymosi–Csajkovszkij: A diótörő (Diótörő herceg)
  • Dantzig–van Schayk–Csajkovszkij: A hattyúk tava (Siegfried)
  • Vajnonen-Csajkovszkij: A diótörő (Diótörő herceg)
  • Petipa-Róna: Csipkerózsika (Desiré herceg)
  • Petipa-Muchamedov-Minkusz: A bajadér (Solor)
  • Ashton-Hérold: A rosszul őrzött lány (Colas)
  • Cranko-Csajkovszkij: Anyegin (Anyegin, Lenszkij)
  • MacMillan-Liszt: Mayerling (Rudolf trónörökös)
  • Macmillan-Massenet: Manon (Degrieux)
  • Harangozó-Delibes: Coppélia (Ferenc)
  • Seregi-Prokofjev: Rómeó és Júlia (Rómeó)
  • Seregi-Delibes: Sylvia (Amyntas, Orion)
  • Seregi-Mendelhson: Szentivánéji álom (Oberon)
  • Seregi-Hacsaturján: Spartacus (Crassus)
  • Pártay-Csajkovszkij: Anna Karenina (Levin,Vronszkij)
  • Pártay-Dvořák: Elfújta a szél (Ashley Wilkes)
  • Pártay-Liszt-Wagner-Berlioz: Aranyecset (Munkácsy Mihály)
  • Eifman-Rahmanyinov-Muszorgszkij-Wagner: Karamazov testvérek (Alekszej)
  • Kylián-Mozart: Petite Mort
  • Dawson-Richter: A napfény természete
  • Topolánszky-Liszt: Magyar rapszódia[9]

Halász Glória interjúja szerkesztés

Halász Glória interjújában a művész nyilatkozik a Kossuth-díj elnyerésével járó felelősségről, pályájának szépségéről és nehézségeiről, valamint jövőbeli céljairól. Az érzékenységet, az alázatot és a hitet tartja a legfontosabb pilléreknek ahhoz, hogy valakiből nagy balettművész válhasson, ő maga folyamatosan fejleszti magát, ezért sem gondol életműdíjként a fiatalon megkapott elismerésre.[10]

Jövőkép szerkesztés

A művészt nagyon érdekli az utánpótlás nevelése, tanítása, támogatása, úgy gondolja, hogy, akinek ilyen sok tapasztalata összegyűlik, annak egy idő után mindezt meg kell osztania, mert csak akkor ér valamit a sok megszerzett tudás, ha azt át tudjuk adni.[11]

Kulisszatitkok szerkesztés

A művész elmondása szerint meghatározó mesterei, példaképei legalább olyan fontosak voltak pályája során, mint a családja támogató segítsége. Munkája során, főként a fellépések előtt igen lényeges nemcsak a testi, hanem a lelki ráhangolódás, intenzív összpontosítás is, továbbá az egészséges táplálkozás.[12]

Hit, példaképek és magánélet szerkesztés

Számára meghatározó a keresztény értékrend és nevelés, az őszinte szeretet, amelyek lényeges szerepet töltöttek be korábban és jelenleg is. Pályája során kiemelkedő hatással volt rá Ifj. Nagy Zoltán, Hágai Katalin, Volf Katalin és Popova Aleszja munkássága. Feleségével és két gyermekükkel, Blankával és Bercivel élnek. [13]

Vendégszereplések szerkesztés

Az egri Gárdonyi Géza Színház Topolánszky Tamás rendező-koreográfus vezette GG Tánc Eger társulatával közösen 2019. március 8-án mutatták be Liszt Ferenc magyar vonatkozású zeneműveit és életrajzát elénk táró Magyar rapszódia című táncfantáziát.[9][14] A darabban a rapszódia műfajára oly jellemző hangulat-, tempó- és ritmusváltások, magas szárnyalású, szeszélyes, szélsőséges lelkiállapotok, nagy ellentétek, szenvedélyes érzelmek színpadi megjelenítése történik a kortárs tánc eszközeivel: "Egy olyan férfit ismerhetünk meg, aki a muzsika révületében küzd saját démonjával – és a valóságot csupán néhány szenvedélyes pillanatra érzékeli maga körül. Szép mozdulatok, ügyes táncosok, érthető történet egy kortárs táncfantáziában. Kapcsolat színház és balett között, egy út, amellyel megvalósítható a kortárs táncszínház kortalan közönségének kinevelése."[15]

A darab 2020. június 12-én a Szarvasi Vízi Színház X. évadának nyitóelőadása volt.[16]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ „Oláh Zoltán balettművész a legjobb táncos az idei évadban | BAMA”, BAMA. [2018. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu-HU nyelvű) 
  2. ↑ „Kiosztották a Junior Prima díjakat”, Színház.hu (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu-HU nyelvű) 
  3. ↑ István, Csider. „Oláh Zoltán kapta idén az EuroPAS Magyar Táncdíjat”, NOL.hu, 2010. április 21. (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu-HU nyelvű) 
  4. ↑ Balázs, Arató: Táncélet - „A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja” címet nyerte el Oláh Zoltán (hu-HU nyelven). tancelet.hu. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  5. ↑ „A Magyar Táncművészek Szövetségének díjai”, hirado.hu. [2018. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu-HU nyelvű) 
  6. ↑ Oláh Zoltán a Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja (magyar nyelven). www.balettmuveszet.hu. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  7. ↑ „közönség.hu - Átadták a szakmai díjakat a tánc világnapján. Ők a díjazottak!” (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) 
  8. ↑ „Oláh Zoltán: A Kossuth-díj eddigi munkásságom megkoronázása”, Híradó (Hozzáférés ideje: 2018. április 4.) (hu-HU nyelvű) 
  9. ↑ a b Magyar rapszódia. Gardonyiszinhaz.hu. [2019. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 20.)
  10. ↑ Balázs, Arató: Táncélet - Szinte mindent ez alá rendeltem (hu-HU nyelven). www.tancelet.hu. (Hozzáférés: 2018. április 4.)
  11. ↑ Kultura.hu: A Kossuth-díjas balettművész (magyar nyelven). www.kultura.hu, 2018. április 26. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
  12. ↑ „Oláh Zoltán: „A balett jól tudja irányítani a belső erőket” | Marie Claire”, marieclaire.hu, 2018. július 25. (Hozzáférés ideje: 2018. július 31.) (hu-HU nyelvű) 
  13. ↑ Lonkay Márta: Egymást szeretni, elfogadni és segíteni. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  14. ↑ Műsorfüzet. [2020. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 20.)
  15. ↑ Tánckritika - Sárosi Emőke: Egyenletes rapszódia. www.tanckritika.hu. (Hozzáférés: 2019. március 24.)
  16. ↑ A GG Tánc Eger előadásával kezdődött a Szarvasi Vízi Színház idei nyitógálája. Eger Városi Televízió. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oláh_Zoltán_(táncművész)&oldid=26973866”