Főmenü megnyitása

Olajfa (növényfaj)

növényfaj
(Olajbogyó szócikkből átirányítva)

Az olajfa, európai olajfa vagy olíva (Olea europaea) az olajfafélék családjában (Oleaceae) az olajfa nemzetség (Olea) egyik faja.

Infobox info icon.svg
Olajfa
Olajfa (Olea europaea)
Olajfa (Olea europaea)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Olajfafélék (Oleaceae)
Nemzetség: Olajfa (Olea)
Faj: O. europaea
Tudományos név
Olea europaea
L., 1753
Elterjedés
Olea europaea range.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Olajfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Olajfa témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Származása, elterjedéseSzerkesztés

A Földközi-tenger keleti medencéjének (Levante) partvidékein őshonos, de már az ókor folyamán elterjedt Délkelet-Európában, Ázsia nyugati részein (Észak-Irántól a Kaszpi-tengerig) és Észak-Afrikában. A név már a görögök mükénéi korából ismert, a lineáris B e-ra-wa alakjából levezethető a görög nyelv ἐλαία (elaia) szava, amelyből a latin oliva és rengeteg más nyelv olaj jelentésű szava származik.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Örökzöld, fa vagy cserje. Magassága ritkán haladja meg a 15 métert, többnyire 8-15 méter. Törzse egyenetlen és bütykös. Levelei ezüstös zöldek, nyúlánkan hosszúkásak: 1–3 cm szélesek és 4–10 cm hosszúak. Virágai kicsik és fehérek. Olajbogyónak, olívabogyónak vagy egyszerűen csak olívának nevezett csonthéjas termése 1–2,5 cm hosszú, vékony húsú.

Életmódja, termőhelyeSzerkesztés

A talajra nem igényes; a macchia részeként a többé-kevésbé kopár mészkősziklák sovány váztalajain is megél (mésztűrő). A Mediterráneum leghosszabb életű fája; nem ritkák az ezer éves példányok.[1]

FelhasználásaSzerkesztés

 
Az olajfa levele és termése

A termés mezokarpiumából préseléssel kinyert zsírosolaj a népszerű olívaolaj (Oleum olivarum). A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben szerepel levéldrogja (Olivae folium), mely oleuropaein hatóanyagot tartalmaz.[2][3]

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 23. old.
  2. Olajfa levél (pdf). OGYI. (Hozzáférés: 2014. január 16.)
  3. Dános Béla: Farmakobotanika. 3. jav. kiad. Budapest: Argumentum. 2006. 286. o. ISBN 963 446 204 9  

[1]

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Olajfa (növényfaj) témájú médiaállományokat.
  1. http://balintgazda.hu/aktualis-kert/februar/az-olajfa-pallas-athene-ajandeka.html