Olajos Béla

festő, 1910-91

Olajos Béla (Gödöllő, 1910. december 2.Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő.

Olajos Béla
Olajos Béla arcképe Muhi Sándor grafikája
Olajos Béla arcképe
Muhi Sándor grafikája
Született 1910. december 12.
Gödöllő
Elhunyt 1991. április 18. (80 évesen)
Csíkszereda
Házastársa Olajos Váczy Magda
Foglalkozása festőművész
A Wikimédia Commons tartalmaz Olajos Béla témájú médiaállományokat.

Élete és munkásságaSzerkesztés

Olajos Béla 1910. december 2-án született Gödöllőn polgári értelmiségi családban.

1929-ben érettségizett a helybeli római katolikus gimnáziumban. 1931-től négy tanéven át filozófiát hallgatott Veszprémben. 1934-1939 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában, aki már hallgatóként tanársegédi teendőkkel bízta meg. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba-Novák Vilmos.

1939-ben festőművészi és rajztanári diplomát szerzett. Az 1940-es, második bécsi döntést követően a magyar állam számos jól képzett tanárt, mérnököt és más szakértelmiségit küldött a visszacsatolt területekre, így 1941-ben kinevezték helyettes tanárnak a hajdani rangos, technikum jellegű szatmári Fém-és Faipari Szakiskolába.

1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. Még frontszolgálata előtt ismerkedett meg Váczy Magda újságírónővel. 1944-ben összeházasodtak, a párizsi békét követően sem tértek vissza Magyarországra, hanem végleg Szatmárnémetiben telepedtek le. Házasságukból született meg Zsuzsanna leányuk.

1945-ben ő is részt vett a néhány egyéni kiállításból összeálló kollektív tárlaton, a második világháború befejezése utáni első szatmári képzőművészeti eseményen, amelyet a szakszervezetek rendeznek a Főtéri Fehérházban; mivel ismeretlen tettesek három festményét eltulajdonították, életében többé sem itt, sem máshol nem vállalkozott egyéni bemutatkozásra; csoportos tartományi, megyei vagy tematikus tárlatokon azonban rendszeresen jelen volt.

1948 után a felsőfokú faipari szakiskolát tanonciskolává degradálták, s mivel a román nyelvet nem beszélte, ettől kezdve különböző általános iskolákban tanított. Amíg azonban magyar állampolgársága helyett nem kapott román állampolgárságot, címzetes tanári kinevezéshez nem juthatott, ezért különböző más tantárgyak beteg oktatóit is helyettesítette. A család megélhetése végett különböző alkalmi munkákat vállalt, különleges tehetségére a Képzőművészeti Alap is felfigyelt s a törvényes múzeumi ügyintézés csatornáján keresztül számos festménye került svájci, német és svéd tulajdonosokhoz.

Az 1940-1950-es években magyar állampolgársága miatt Szatmár város területét nem hagyhatta el, viszont I. osztályú sakkmesterként különböző bajnokságokon kellett szerepelnie, utazásaira minden alkalommal külön engedélyt bocsátott ki a rendőrség.

A fronton töltött 2 év és a hideg következtében az egészsége megrendült és a hatvanas évektől az állapota állandóan romlott, műtéteken esett át, de tanári tevékenységét odaadással végezte, az 1977-es árvíz idején pedig ő is részt vett az emberek és javak mentésében. Egyre gyakrabban járt lányáékhoz Csíkszeredába egészsége helyreállítása és a Hargita környéki hegyi tájak megörökítése végett.

1975-ben a Megyei Művelődési Bizottság és a Képzőművészek Szövetsége közös kiadásában megjelent 11 szatmári képzőművész albuma, köztük Olajos Bélával.

81 éves korában, 1991. április 18-án hunyt el a csíkszeredai Városi Kórházban. 1995-ben özvegye, Olajos Váczy Magda megírta kettejük emlékiratát.

2008-ban Erdős Judit muzeológus-művészettörténész rendezte meg második egyéni kiállítását az Erdős J. Pál Galériában a Szatmári Képtár és Erdei Péter magángyűjteményének az anyagából.

ForrásokSzerkesztés

  • (B.B.): Képek villanyfénynél. Szabad Élet (Szatmárnémeti), 1945. szeptember 19.
  • O. Váczy Magda: Várja a dolgozókat a szakszervezeti kiállítás. (Célkitűzésről, művészetükről és a festészet jövőjéről nyilatkoznak a szatmári képzőművészek.) Szabad élet, 1945. szeptember 11.
  • Gyöngyösi Gábor: Megjegyzések az őszi tárlatról. Dolgozó Nép (Szatmárnémeti), 1959. december 16.
  • Mihai Danu: Expoziția interregională Baia-Mare. Contemporanul (Bukarest), 1959, december 16.
  • Holló Vera: A tartományi Képzőművészeti Tárlaton. Bányavidéki Fáklya (Nagybánya), 1959. december 21.
  • Ion Frunzetti: Exigența conținutului de idei în artă – exigența a calitații. Pentru Socialism (Nagy Bánya), 1959. december 27.
  • Banner Zoltán: Olajos Béla festőművésznél. Utunk (Kolozsvár), 1960. november 9.
  • Gyöngyösi Gábor: Megjegyzések az őszi kiállításról. Dolgozó Nép, 1960. november 9.
  • Gyöngyösi Gábor: Megjegyzések a szatmári képzőművészek őszi kiállításáról. Bányavidéki Fáklya, 1960. november 24.
  • Holló Vera: A tartomány képzőművészeti tárlaton. Bányavidéki Fáklya, 1960. december 3.
  • Banner Zoltán: Tárlaton – festővárosban. Utunk, 1691. február 3.
  • Gy. G. : Méltató sorok egy kiállításról. Dolgozó Nép, 1961. február 4.
  • Kilyén János: A szatmári képzőművészek őszi tárlatáról. Dolgozó Nép, 1961. november 18.
  • Gy. G. : Jegyzetek a Tartományi Képzőművészeti Tárlatról. Bányavidéki Fáklya, 1962. november 8.
  • Gyöngyösi Gábor: Műteremlátogatás – Öt perc Olajos Bélánál. Dolgozó Nép, 1963. május 22.
  • Kovács Tibor: Utójegyzet egy kiállításról. Dolgozó Nép, 1965. május 22.
  • Gyöngyösi Gábor: A igényesség és igénytelenség jegyében. (Sorok a megyei képzőművészeti tárlatról.) Szatmári Hírlap, 1970. december 22.
  • Muzsnay Árpád: Festők előretörése. (Szatmár Megyei Tárlat). Előre (Bukarest), 1971. február 11.
  • Olajos Adalbert. In: Strădania anilor. Inspectoratul școlar județean, Casa corpului didactic Satu-Mare, 1971.
  • Szabó Sándor: A pártévforduló előtt. Szatmári Hírlap, 1971. április 18.
  • Zilahy Ernő: Őszinteség, eredetiség. (Tárlatkrónika.) Szatmári Hírlap, 1974. március 24.
  • Szabó Sándor: Pezsgő képzőművészeti élet. Szatmári Hírlap, 1974. december 16.
  • Krilek Sándor: Művészarcok – Olajos Béla. Szatmári Hírlap, 1975, június 9.
  • Mihai Nadin: Artiști plastici din Satu-Mare. Comitetul de Cultură și Educației Socialistă al Județului Satu-Mare, Uniunea Artiștilor Plastici, Filiala Satu-Mare, 1975.
  • Máriás József: A kétszárnyú ablak a régi hídra néz. Szatmári Hírlap, 1987. július 12.
  • (máriás): Látogatás Olajos Béla képzőművésznél. Szatmári Hírlap, 1988. október 9.
  • Muhi Sándor: Búcsú Olajos Bélától. Friss Újság (Szatmárnémeti), 1991. május 3.
  • Ágopcsa Marianna: Rendhagyó műterem-látogatás. Szamoshát, (Szatmárnémeti), 1992. április
  • Gál Éva Emese: Olajos Bélára emlékezünk. Romániai Magyar Szó, 1992. május 15.
  • Dr. Szabó Ákos András: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikonja. NBA Kiadó, Nyíregyháza, 2002. II. k. 198 - 199. l.
  • Muhi Sándor: Képzőművészeti élet Szatmáron. Otthonom Szatmár megye sorozat, 20. Szatmárnémeti, 2004. 19. l. Kiadja a Szent-Györgyi Albert Társaság.
  • Olajos Béla 1910 – 1991. Kiállítás a szatmári Erdős Imre Pál Emlékházban. Meghívó – katalógus, 2008.

Külső hivatkozásokSzerkesztés