Főmenü megnyitása

Old Shatterhand kitalált személy, fehér bőrű barátja és vértestvére Winnetounak, az apacsok Mescalero törzsének kitalált törzsfőnökének. Karl May indiánregényeinek főhőse. Ugyanez a hős Karl May keleti tárgyú regényeiben Kara Ben Nemzi néven szerepel, eredeti neve Charlie.

Old Shatterhand
Oskar Herrfurth illusztrációja Az olajkirály 1897-es kiadásában
Oskar Herrfurth illusztrációja Az olajkirály 1897-es kiadásában
A Wikimédia Commons tartalmaz Old Shatterhand témájú médiaállományokat.
Old Shatterhand a Fekete Musztáng első kiadásának könyvborítóján (1899)

A karakter eredeteSzerkesztés

A könyv megjelenése után kritikusok úgy gondolták, hogy a főhős alakját May saját magával azonosítja. Ezt az író kezdetben csaknem cáfolta, majd – érthető okokból – inkább erősítette.

Karl May korában az „Old” előnév a megfontoltságot jelentette, és főhőse a tipikus amerikai jellemvonásaival a hős mintaképévé vált.

Old Shatterhand a nevét Sam Hawkins nevű barátjától kapta – aki eredetileg német, de a történetek időpontjában már „tapasztalt rókának” számított a Vadnyugaton -, mert képes volt puszta kézzel kiütni ellenfelét.

Old Shatterhandnek két kedvenc fegyvere volt, a „Medveölő” („Bäretöter”) és a „Henry-puska” („Henry Stutzen”), amelyeket a kitalált (az igazi Benjamin Tyler Henry (1821–1898) fegyvergyárossal nem azonos) st. louisi Henry fegyvergyártó készített. A Henry-puska képes volt 25 lövést leadni újratöltés nélkül.

Old Shatterhand a „Hatatitl” (Villám) nevű lován lovagolt, {Swallow (Fecske) nevű lova csak az Old Firehand című részben szerepel, és mindkettőjüknek volt még más lova is} Winnetoutól „Iltschi”-n, Villám testvérén (Szélvihar/Szél) lovagolt. (Feltehetően nemcsak Swallowt, hanem Hatatitlt is Winnetoutól kapta ajándékba.)

Xántus JánosSzerkesztés

 
Xántus János (John Xantus de Vesey) (1825–1894) természettudós, utazó, néprajzkutató (Vasárnapi Ujság, 1862. február 9.)

Old Shatterhand alakját Karl May a magyar Xántus Jánosról mintázta (a levél, amelyben ehhez Xántus engedélyét kéri, ma is megtekinthető a Karl May Múzeum[1]ban (Drezda – Radebeul, Németország).

A karaktert Karl May saját magával azonosítja, és egyes szám első személyben meséli el a történeteket. Winnetou Old Shatterhandet mindig „Sárli testvéremnek” nevezi (Sárli = Csárli = Charlie = Karl).

Xántus, akinek a nevét Győrben múzeum és állatkert is őrzi, tényleg sok időt eltöltött Amerikában. Többek között az új vasútvonal (a fehér embernek az a beavatkozása, aminek hatására a civilizáció mindenhová eljutott, és az indiánokat rezervátumokba szorították vissza) felmérésénél segédkezett, mint rajzoló. De vezetett tudományos expedíciót is a Smithsonian Museum felkérésére. A vadonban átélt élményeiről és tudományos felfedezéseiről nem csupán leveleiből értesülhetett a nagyérdemű, hazatérése után több tudományos turnét is tartott Európa nagyvárosaiban.

Plusz adalék, hogy a Xántus által leírt munkatársak némelyike hihetetlen módon hasonlít a Karl Maynál megírt szereplőkre.[2]

A Xantus-filmSzerkesztés

A huszadik század hetvenes éveinek a végén Franz Remmel író, irodalomtörténész és Karl May-kutatótól röppent fel a hír, miszerint Old Shatterhand magyar volt. Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy Karl May német író híres indián regényeinek ihletője és forrásanyaga Xántus János geográfus-utazó, vadnyugatkutató naplója és hazaküldött levelezése volt.

A Magyar volt-e Old Shatterhand? című, 2006-ban készült 55 perces dokumentumfilm bemutatja Xantus amerikai utazásainak hiteles helyszíneit, és keresi az összefüggéseket a világhírű indiánregények és Xantus írásainak összevetésével.

A filmben nagy szerepet kap egy bizonyos Henry-karabély, (eleinte ezek a karabélyok egyedi megrendelésre készültek, hiszen Henryék nem gyártottak rövidített csövű puskát, csak később rendszeresítették) aminek John Xantus névvel ellátott ezüstözött változata Gödöllőn került elő, és jelenleg a győri Xántus János Múzeumban látható. A Winnetou-regény pedig egy Henry nevű fegyverkovács műhelyében kezdődik, aki a Zöldfülűnek ajándékoz egy medveölőt. A Gödöllőn talált fegyverről egyébként kiderült, hogy nem a szériában gyártott fegyverről, hanem egy korai prototípusról van szó. Ez egybevág azzal, hogy Xantus jobbára 1860 előtt járt Amerikában, mielőtt a szabadalmat Benjamin Tyler Henry bejelentette, és megvolt az esélye, hogy találkozott vele.[3]

Filmek Old ShatterhanddelSzerkesztés

 
Lex Barker (jobbra) Old Shatterhand szerepében Pierre Brice-szel (Winnetou) Az Ezüst-tó kincse című filmben (1962)

Old Shatterhand szerepét a német Karl May-filmek szerződtetésében az 1960-as években Lex Barker amerikai színész játszotta el.

  • Az Ezüst-tó kincse (Der Schatz im Silbersee) (1962)
  • Winnetou 1. rész (1963)
  • Old Shatterhand (1964)
  • Winnetou 2. rész (1964)
  • Winnetou 3. rész (1965)
  • Winnetou és a félvér Apanacsi (Winnetou und das Halbblut Apanatschi) (1966)
  • Winnetou és Old Shatterhand a Halál Völgyében (Winnetou und Shatterhand im Tal der Toten) (1968)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Karl May Museum. (Hozzáférés: 2019. július 21.)
  2. Kempelen – 2006-11-06 00:13:19 –. [2007. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 18.)
  3. Old Shatterhand Henry-karabélya – 2012-05-01 16:00:19 –. [2016. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 24.)

ForrásokSzerkesztés