Főmenü megnyitása

Az Olduvai-szurdok (vagy Olduvai-szakadék) egy meredek oldalú, helyenként 90 méter mély kanyon a kelet-afrikai Tanzánia északi részén, a Szerengeti-síkságtól keletre. A szurdok hossza kb. 45 km és része a Kelet-Afrikán végighúzódó árokrendszernek, a Nagy-hasadékvölgynek (Great Rift Valley). A beszakadást azonban nem közvetlenül a tektonikus mozgások eredményezték, hanem egy nagy földrengés tárta fel.

Olduvai-szurdok
Oldupai Gorge monolith.jpg
Ország Tanzánia
Település
  • Ngorongoro District
  • Arusha Region
Elhelyezkedése
Olduvai-szurdok (Tanzánia)
Olduvai-szurdok
Olduvai-szurdok
Pozíció Tanzánia térképén
d. sz. 2° 58′ 60″, k. h. 35° 21′ 00″Koordináták: d. sz. 2° 58′ 60″, k. h. 35° 21′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Olduvai-szurdok témájú médiaállományokat.
Olduvai-szurdok

Szerencsés fekvésének köszönhetően számos híres ősi hominida-leletet (Australopithecus, Homo erectus) és hozzájuk köthető kőeszközt (Olduvai-ipar) találtak a szurdokban. Az úttörő régészeti kutatásokat Louis Leakey angol antropológus kezdte el a szurdokban az 1950-es években, angliai professzorainak tanácsa ellenére. A régészeti kutatások jelenleg is folynak a régióban.

A szerencsés fekvése a következőket jelenti:

  • jól megőrizte az ősi csontokat és egyéb maradványokat,
  • a maradványok a terület megemelkedése miatt könnyen hozzáférhetővé váltak,
  • a vulkáni eredetű kőzetek lehetővé teszik a viszonylag pontos kormeghatározást.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Cole, Sonia (1975). Leakey's Luck. Harcourt Brace Jovanvich, New York.
  • Colin Renfrew and Paul Bahn Archaeology Essentials (2007). Archaeology Essentials. 2nd Edition. Thames & Hudson Ltd, London.
  • Deocampo, Daniel M. (2004). Authigenic clays in East Africa: Regional trends and paleolimnology at the Plio-Pleistocene boundary, Olduvai Gorge, Tanzania. Journal of Paleolimnology 31:1-9.
  • Deocampo, Daniel M., Blumenschine, R.J., and Ashley, G.M. (2002). Freshwater wetland diagenesis and traces of early hominids in the lowermost Bed II (~1.8 myr) playa lake-margin at Olduvai Gorge, Tanzania. Quaternary Research 57:271-281.
  • Hay, Richard L. (1976). "Geology of the Olduvai Gorge." University of California Press, 203 pp.
  • Gengo, Michael F. (2009). Evidence of Human Evolution, Interpreting. Encyclopedia of Time: Science, Philosophy, Theology, & Culture.SAGE Publications. 5 Dec. 2011.
  • Young, Lisa (2 October 2011). Hominin Migrations Out of Africa. Introduction to Prehistoric Archaeology. University of Michigan.
  • Tactikos, Joanne Christine (2006). A landscape perspective on the Oldowan from Olduvai Gorge, Tanzania. ISBN 0-542-15698-9.
  • Leakey, L.S.B. (1974). By the evidence: Memoirs 1932-1951. Harcourt Brace Jovanavich, New York, ISBN 0-15-149454-1.
  • Leakey, M.D. (1971). Olduvai Gorge: Excavations in beds I & II 1960–1963. Cambridge University Press, Cambridge.
  • Leakey, M.D. (1984). Disclosing the past. Doubleday & Co., New York, ISBN 0-385-18961-3.
  • Marshall, Fiona. (1999). Life in OLDUVAI GORGE. Calliope Sept. 1999: 16. General OneFile. Web. 4 Dec. 2011.
  • Young, Lisa (25 September 2011). The First Stone Tool Makers. Introduction to Prehistoric Archaeology. University of Michigan.