Wikipédia

Oleanderszender

rovarfaj

Az oleanderszender (Daphnis nerii), a rovarok (Insecta) osztályába, a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a szenderfélék (Sphingidae) családjába tartozó faj.

Oleanderszender
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Szenderszerűek (Sphingoidea)
Család: Szenderfélék (Sphingidae)
Nem: Daphnis
Jacob Hübner, 1819[1]
Faj: D. nerii[2][3]
Tudományos név
Daphnis nerii
Carl von Linné, 1758[4]
Szinonimák
  • Sphinx nerii
    Linnaeus, 1758
  • Daphnis nerii infernelutea
    Saalmüller, 1884
  • Daphnis nerii confluens
    Closs, 1912
  • Daphnis nerii nigra
    Schmidt, 1914
  • Deilephila nerii bipartita
    Gehlen, 1934
  • Deilephila nerii[5]
Elterjedés
Kék színnel a nyári-, zöld színnel az egész évi tartózkodási helyei.
Kék színnel a nyári-, zöld színnel az egész évi tartózkodási helyei.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Oleanderszender témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Oleanderszender témájú médiaállományokat és Oleanderszender témájú kategóriát.

Nevét, fő tápnövénye, a leander (Nerium oleander) után kapta.[6]

Elterjedése szerkesztés

Tényleges eloszlásukat nagyon nehéz meghatározni. Sok helyen nagyon kis példányszámban jelenik meg, nappal szinte észrevehetetlenül, mozdulatlanul pihen kiváló rejtő színekkel a színes virágú leandereken, így még emberi közelségben sem biztos, hogy észlelik jelenlétét.

Hazája Dél-Európa, ahol évente akár két nemzedéke is lehet, gyakori Kis-Ázsiában és Kelet-Indiában, de előfordul Afrikában is.

Közép-Európában mint átutazó vendég ismeretes, csak a száraz, meleg években fordul elő nyáron, nagyobb példányszámban ősszel. Vándorlása közben feljut egészen Angliáig, Svéd- és Finnországig is.[7][8] Van olyan év, hogy egészen az Alpokig vándorol.[9] Az Alpoktól északra viszont már nagyon ritka.[1]

Ahol észlelik szerkesztés

Afganisztán, Albánia, Algéria, Angola, Ausztria, Azori-szigetek, Belarusz, Belgium, Borneó, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyiptom, Etiópia, Észak-Írország, Észtország, Finnország, Franciaország, Fülöp-szigetek, Gabon, Gambia, Ghána, Görögország, Hawaii, Hollandia, Horvátország, India, Írország, Japán, egykori Jugoszlávia, Kambodzsa, Kamerun, Kenya, Kína, Kongó, Korzika, Kréta, Laosz, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Madagaszkár, Magyarország, Malawi, Mali, Marokkó, Mauritius, Málta, Montenegró, Nagy-Britanniában, Németország, Nigéria, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Pakisztán, Portugália, Románia, Sierra Leone, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szardínia, Szicília, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Szudán, Szumátra, Tanzánia, Thaiföld, Törökország (európai rész), Tunézia, Türkmenisztán, Uganda, Ukrajna, Vietnám, Zambia, Zimbabwe.[10][11][12][13][14]

Állandó populációk élnek Szicíliában, Kréta-szigetén és Cipruson.[1]

Dél-Olaszországban és Dél-Görögországban is szaporodik, de itt a ki nem kelt bábok a hideg teleken mind elpusztulnak.[15]

A Kárpát-medencében csak alkalmi, igen ritka vendég.[16]

Magyarországon sem jelenik meg minden évben, ritka bevándorló, csak az igen száraz és meleg években látogat el hozzánk délről.[17] Rendszertelen megjelenését figyelték meg Sopronban, Simontornyán, Budapest környékén, Gödöllőn, Pécsen, Kaposváron, Dombóváron, a Pilis hegységben és Nadapon,[18] 2020-ban Encsen, de az ország területén bárhol felbukkanhat.[19]

Előfordulása szerkesztés

Kiszáradt folyómedrek, oázisok, meleg domboldalak, utak széle, de ültetvények, kertek is, ahol akár a dézsában nevelt leander, vagy más, a hernyók által kedvelt tápnövényeken is megtalálhatóak.[20][21]

A sivatagi területeken, a tundrán és az Antarktiszon nem található meg,[22] valamint a sűrű cserjékkel övezett területekről is általában eltűnnek.[1]

Megjelenése szerkesztés

Petéje szerkesztés

Halványzöld színűek, majdnem gömbölyűek, méretük kicsi, 1,5 x 1,25 mm.[15]

Hernyója szerkesztés

A kikelt lárvák 3-4 mm hosszúak, első táplálékként a peteburkukat fogyasztják el. Színük kezdetben lehet világossárga, rózsapiros, halványkék, később világoszöldek lesznek.

A teljesen kifejlett példányok nagytermetűek, 100-130 mm hosszúak, testük majdnem teljesen henger alakú. A fej a testnél kisebb, sokszor a testtől eltérően sárga színű, mint az első három szelvénye. A harmadik szelvényen, két, nagy, szemre emlékeztető, fehérszegélyű, kék színű folt található. Ezek védelmi célt szolgálnak, a hernyó zaklatáskor a fejét behúzva, elülső részét felhúzva domborítja elő a szemfoltokat, melyek ilyenkor meglepően nagyok és sokkal nagyobb állat benyomását keltik. Az ötödik szelvénytől fehér sáv fut végig az oldalukon, melyek mentén számos fehér pontocska található egészen a potrohvégükön található kis narancssárga farokkinövésig, melyen kezdetben egy fekete kupak van. Ez a hegyes rész később leesik. Bebábozódás előtt a lárva sötét színű lesz, barna, vagy fekete.[1][12][16][23][24]

 
Fiatal példány
 
Kifejlett hernyó
 
Bebábozódás előtti elsötétedett szín
 

Bábja szerkesztés

55-75 mm hosszú,[25][26] kezdetben világosbarna-, majd sötétbarna színű, fényes, viszonylag karcsú, a hasi és a szárnyi részeken fekete pöttyökkel megszórt, oldalainak szelvényein fekete foltok vannak.[15] A kremaster egyenes, rövid, kétcsúcsú.[18] Egy félkör alakú rajzolat részben körülveszi a szemeket.[1]

Imágója szerkesztés

Nagytermetű lepke, szárnyfesztávolsága 7-12 cm.[9] Az európai szenderek között az egyik legszebb. Elülső szárnyaik keskenyek, 4,5-6,5 cm hosszúak, színük olajzöld, szürke és fehér, bonyolult rózsaszínű és lila rajzokkal gazdagon díszítettek, belső szegélyük karéjos. Hátsó szárnyaik kicsik, szürkésbarnák, kihegyezett csúcsúak, széles zöld szegélye előtt erősen ívelt fehéres harántsávja van. Zöld, vastag törzsét hasonlóképpen fehér harántsávok díszítik. Fejük is zöldes színű, szemeik nagyok. Alakja papírsárkány forma. Feltűnő rajzolata ellenére, napközben az oleander bokrokon pihenő példányok szinte észrevehetetlenek.[7][10] A hímek potrohvégén három-, míg a nőstényeknek csak két sötét színű, barna, vagy fekete folt látható.[25]

 
Nőstény
 
Hím
 
Alsó része

Szaporodása szerkesztés

Párosodásuk legfeljebb négy óra, ritkán együtt maradnak reggelig. A nőstények a kisméretű petéket egyesével, vagy kisebb csoportokban, a tápnövények fonákjára, ritkábban a színére, vagy a növény gallyaira, rügyeire rakják. A kiválasztott növényeket többször körberepülve választják ki a legvédettebb helyet. A lárva állapot fő feladata a lehető legtöbb tápanyagot felvenni a bebábozódás előtt. Legfőbb védekezésük a tápnövényekben található toxinok, melyek felhalmozódva a szervezetükben, mérgezővé teszi őket. Elsősorban a növények fiatal leveleit és virágait fogyasztják.[1] Sokat esznek, egy nap alatt akár 6-7 leander levelet is képesek elfogyasztani.[27]

A bebábozódás a talajban, vagy a talajon lévő levélkupacok alatt, testüket laza szövedékkel átszőve történik. Áttelelni nem tudnak.[28]

A lepke kikelése nagyban függ a környezeti hatásoktól, főleg a hőmérséklettől. Optimális hőmérsékleten kevesebb mint 30 nap alatt kel ki. 10 C°-nál alacsonyabb hőmérséklet, valamint a nedvesség is elpusztítja a bábokat.[11]

Életmódja szerkesztés

Magyarországon első példányai május vége, június eleje körül jelennek meg. Az itt kifejlődött példányok augusztus végén, szeptember elején indulnak melegebb vidékekre.[18] Napközben főleg a leander bokrokon pihennek, napnyugta után, szürkületben válnak aktívvá. A virágok előtt lebegve, nagy mennyiségű nektárt fogyasztanak.[26]

Gyors röptű szender, akár 50-60  km/h-s sebességű repülésre is képesek.[27]

A hernyó tápnövényei szerkesztés

Hasonló faj szerkesztés

 
Daphnis hypothous

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b c d e f g DAPHNIS Hübner, [1819]. tripod.com. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  2. ↑ Daphnis nerii. eol.org. (Hozzáférés: 2017. június 8.)
  3. ↑ Daphnis nerii (Linnaeus, 1758). itis.gov. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  4. ↑ Daphnis nerii. ftp.funet.fi. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
  5. ↑ Synonyms for "Daphnis nerii". gbif.org. (Hozzáférés: 2017. június 22.)[halott link]
  6. ↑ Oleander hawk-moth (Daphnis nerii). arkive.org. [2017. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 24.)
  7. ↑ a b c szenderek (Sphingidae). oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  8. ↑ „Magyar kolibrik” – A szenderek. agraroldal.hu. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  9. ↑ a b c Milyen lepke ez? Wolfgang Dreyer. Budapest: Sziget Könyvkiadó Bt. 2013. 50. o. ISBN 9786155178467  
  10. ↑ a b Daphnis nerii (Linnaeus, 1758). insecta.pro. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  11. ↑ a b Daphnis nerii. sphingidae-haxaire.com. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  12. ↑ a b Oleander Hawkmoth, Daphnis nerii. wildlifeinsight.com. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  13. ↑ a b Daphnis nerii (Linnaeus, 1758). africanmoths.com. [2017. július 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  14. ↑ Oleander Hawk-moth Daphnis nerii. ukmoths.org.uk. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  15. ↑ a b c Deilephila nerii. bizland.com. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  16. ↑ a b Lepkék. Dr. Helgard Reichholf-Riehm. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. 126. o. ISBN 963-548-293-0  
  17. ↑ Bundás kolibri. szabadfold.hu, 2013. augusztus 15. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  18. ↑ a b c Daphnis nerii (Linnaeus, 1758). macrolepidoptera.hu. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  19. ↑ a b Daphnis nerii (Linnaeus, 1758). jasius.hu. (Hozzáférés: 2017. június 30.)
  20. ↑ Daphnis nerii (Oleander Hawk-moth). jaycjayc.com, 2016. június 1. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  21. ↑ Daphnis nerii (Linnaeus, 1758). pyrgus.de. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  22. ↑ Daphnis nerii. wikispaces.com. [2018. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 1.)
  23. ↑ a b A világ lepkéi. David Carter. Budapest: Panem Kft. és Grafo Kft. 1994. 244. o. ISBN 963-7628-83-5  
  24. ↑ Daphnis nerii: A Caterpillar that is Out of This World. futurism.com. (Hozzáférés: 2017. július 17.)
  25. ↑ a b Daphnis nerii. altervista.org. (Hozzáférés: 2017. július 4.)
  26. ↑ a b Daphnis nerii. alchetron.com. (Hozzáférés: 2017. július 4.)
  27. ↑ a b Oleander szender. lukacsrobert.hu, 2014. november 2. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  28. ↑ Oleander Hawk Moth. weebly.com, 2013. augusztus 17. (Hozzáférés: 2017. július 4.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Oleanderszender&oldid=26491744”