Oligofrénpedagógia
Oligofrénpedagógia kifejezés az értelmi fogyatékosok nevelését foglalja magában, a gyógypedagógia egyik fontos területe. A kifejezés az 1960-as évek elején honosodott meg a magyar gyógypedagógiai szakirodalomban, előtte az oroszból átvett defektológiát használták[1] vagy egyszerűen az értelmi fogyatékosok neveléséről, oktatásáról vagy a német pedagógusok nyomán az értelmi fogyatékosok pedagógiájáról[2] értekeztek.
Kialakulása, hazai gyakorlata szerkesztés
Az értelmi fogyatékosok nevelése, oktatása a 19. században alakult ki ideggyógyász orvosok (például Édouard Séguin, Johann Jakob Guggenbühl) pedagógiai gyakorlata nyomán. E fiziológiás nevelési rendszer korai hazai képviselői Frim Jakab, Szenes Adolf, Berinza János, Roboz József. Az értelmi fogyatékosok nevelésügyét a 20. században tovább segítette a gyógypedagógiai pszichológiai ismertek gyarapodása, a továbbiakban ezek figyelembevételével alakították ki a speciális nevelési programokat, módszereket értelmi fogyatékosok számára. Jelentkeztek a rendszerezés és az elméletképzés eredményei is Ranschburg Pál, Vértes O. József, Éltes Mátyás, Bárczi Gusztáv munkásságában.
Az oligofrénpedagógia gyakorlati alkalmazását segítették elő a fejlettségi szintekre kidolgozott nevelési programok, tantervek. Az értelmi fogyatékosok pedagógiájában napjainkra kialakult két önálló ág:
- az értelmileg akadályozottak gyógypedagógiája
- a tanulásban akadályozottak gyógypedagógiája
Ezen nevelési területeken belül további strukturálódás történik az intézménypedagógiákban, a tantárgypedagógiákban és a gyógypedagógiai terápiás eljárásokban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Karán oligrofénpedagógia szakos gyógypedagógiai tanárokat, azaz oligrofénpedagógusokat és terapeutákat is képeznek, akik mind az értelmi fogyatékosok, mind a tanulásban akadályozottak oktatását, gondozását, rehabilitációját segítik más intézményekkel, főleg egészségügyi intézményekkel, nevelési tanácsadókkal együttműködve.[3] Mesterházi Zsuzsa 2001-ben létrehozta a „Tanulásban akadályozottak pedagógiája” szakot, amely ma is működik.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Ma már az orosz pedagógusok is a görögből eredően az „oлигофренопедагогика” kifejezést használják.
- ↑ „Geistigbehindertenpädagogik”
- ↑ Eötvös Loránd Tudományegyetem Gyakorló Gyógypedagógiai Szolgáltató Intézmény. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
- ↑ Általános ismertető a tanulásban akadályozottak pedagógiája szakirányú gyógypedagógus képzéshez.[halott link]
Források szerkesztés
- Mesterházi Zsuzsa: Oligofrénpedagógia. In: Pedagógiai Lexikon. 3. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 48-49. p.
- Oligofrénpedagógia[halott link]
További információk szerkesztés
- Roboz József: A gyenge tehetségűek oktatása. Budapest, 1898.;
- Descoeudres, A.: L'éducation des enfants anormaux. Genf, 1925.; *Bárczi Gusztáv: Gyakorlati gyógypedagógia. Budapest, 1948.;
- Illyés Sándor (szerk.): Válogatott tanulmányok az értelmi fogyatékosok nevelés- és oktatáslélektana köréből. Budapest, 1970.;
- Sziklay Béla: Az értelmi fogyatékosok gyógypedagógiájának alapjai. in: A gyógypedagógia alapproblémái. (Szerk. Göllesz V.) Budapest, 1976. 263-301.;
- Mesterházi Zsuzsa: Folytonosság és megújulás az értelmi fogyatékosok nevelésében. Gyógypedagógiai Szemle, 1985. 1. 38-44.;
- Gordosné Szabó Anna: A fogyatékosok pedagógiájának tudományterülete: Oligofrénpedagógia. in: Vergleichendes Fachwörterbuch. Teil 58. Humboldt Universität (Hrsg. Becker, K.-P.-Theiner, Ch.) Berlin, 1986. 32-34.;
- Hatos Gyula: Az imbecillisek pedagógiája. Budapest, 1987.