Főmenü megnyitása

Olimpiai játékok rendezésére pályázó városok

Az eddig lezajlott vagy elmaradt, valamint a jövőbeli nyári és a téli olimpiai játékok rendezésére pályázó városok.

Olimpiai játékokat eddig 50 városban rendeztek, ezek közül kettő Kelet-Európában, öt Kelet-Ázsiában, egy Közép-Amerikában található, a többi pedig Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában. Afrikai, dél-amerikai, közép-ázsiai és dél-ázsiai városban még nem rendeztek olimpiát.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyelőre csak körvonalazódó tervei szerint a jövőben az olimpia kontinensről kontinensre vándorol majd. Egy 2007. augusztusi interjúban Jacques Rogge elnök a következőket mondta: „mindenképpen szeretném, ha azok a kontinensek, ahol még nem rendeztek játékokat, mint Afrika vagy Latin-Amerika, lehetőséget kapnának. Pontosan nem tudom megmondani, mikor, de remélem, én még meg fogom érni. […] Úgy gondoljuk, a közeljövőben egy rotációs rendszer alapján választjuk majd ki a rendező országokat. Egyelőre még nem határoztuk meg ennek a rendszernek a menetrendjét.”[1]

Tartalomjegyzék

Nyári olimpiai játékokra pályázó városokSzerkesztés

Játékok Év Továbbjutott pályázók Kiesett pályázók[2] NOB ülésszak Megjegyzés
Rendező város -
I 1896   Athén 1.
  Párizs
(1894. június 23.)
Pierre de Coubertin azt szerette volna, ha Párizsban rendezik az első modern kori olimpiát, a NOB 1894-es első ülésszakán azonban Athént választották, az ókori görög olimpiák előtt tisztelegve. Párizs ugyanakkor megkapta a következő olimpia rendezésének jogát.[3][4]
II 1900   Párizs
III 1904 (  St. Louis)   Chicago 4.
  Párizs
(1901. május 22.)
Bár a szavazás során Chicago győzött, az ugyanabban az évben világkiállítást is rendező St. Louisnak sikerült elérnie a döntés megváltoztatását.[5]
IV 1908   Róma
(  London)
  Berlin
  Milánó
6.
  London
(1904. június)
A NOB Rómát választotta, de a Vezúv 1906-os kitörése miatt az olasz város kénytelen volt lemondani az olimpia rendezéséről.[6]
V 1912   Stockholm 10.
  Berlin
(1909. május 27.)
VI 1916   Berlin   Alexandria
  Amszterdam
  Brüsszel
  Budapest
  Cleveland
14.
  Stockholm
(1912. május 27.)
A játékokat az első világháború miatt nem rendezték meg.
VII 1920   Antwerpen   Amszterdam
  Atlanta
  Budapest
  Cleveland
  Havanna
  Lyon
  Philadelphia
17.
  Lausanne
(1919. április 5.)
Eredetileg Budapest nyerte el a rendezési jogot, csak az első világháború után, 1919-ben vették el. Antwerpen az első világháború belga katonai és polgári áldozatai előtti tisztelgésként kapta meg a rendezés jogát.[7] Lyon a végső szavazás előtt visszalépett.
VIII 1924   Párizs   Amszterdam
  Barcelona
  Los Angeles
  Prága
  Róma
19.
  Lausanne
(1921. június 2.)
Az 1900. évi párizsi olimpia rossz körülmények között és alacsony színvonalú rendezés mellett zajlott. A NOB azért ítélt oda egy újabb olimpiát a városnak, hogy Pierre de Coubertin egy problémák nélkül lebonyolított olimpiát is láthasson hazájában visszavonulása előtt.[8]
IX 1928   Amszterdam   Los Angeles Miután az 1920. évi játékokra nem hívták meg az első világháború veszteseit, a tapasztalatokból okulva semleges országnak ítélték a rendezési jogot.
X 1932   Los Angeles 21.
  Róma
(1923. április)
XI 1936   Berlin   Alexandria
  Barcelona
  Budapest
  Buenos Aires
  Köln
  Dublin
  Frankfurt am Main
  Helsinki
  Lausanne
  Nürnberg
  Rio de Janeiro
  Róma
30.
  Lausanne
(1931. május 13.)
XII 1940   Tokió
  Helsinki
35.
  Berlin
(1936. július 31.)
A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a nyári olimpiát Helsinkinek ítélte. Finnország 1939-es szovjet megszállása és a második világháború miatt a NOB lefújta az 1940. évi nyári olimpiát.[9]
XIII 1944   London   Athén
  Budapest
  Detroit
  Helsinki
  Lausanne
  Montréal
  Róma
38.
  London
(1939. június 9.)
Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg.
XIV 1948   London   Baltimore
  Lausanne
  Los Angeles
  Minneapolis
  Philadelphia
39.
  Lausanne
(1946. szeptember)
A rendező várost szavazás nélkül választották ki.
XV 1952   Helsinki   Amszterdam
  Chicago
  Detroit
  Los Angeles
  Minneapolis
  Philadelphia
40.
  Stockholm
(1947. június 21.)
XVI 1956   Melbourne
  Stockholm
  Buenos Aires
  Chicago
  Detroit
  Los Angeles
  Mexikóváros
  Minneapolis
  Philadelphia
  San Francisco
43.
  Róma
(1949. április 28.)
A külföldről érkező állatokra vonatkozó szigorú ausztrál karanténtörvények miatt a lovas versenyeket nem lehetett a játékok ideje alatt megrendezni. 1954 májusában, a NOB 49., athéni ülésszakán Stockholmot választották ki a "XVI. Olimpiád Lovas Játékai" házigazdájának.[10][11]
XVII 1960   Róma   Brüsszel
  Budapest
  Detroit
  Lausanne
  Mexikóváros
  Tokió
50.
  Párizs
(1955. június 15.)
XVIII 1964   Tokió   Brüsszel
  Detroit
  Bécs
55.
  München
(1959. május 26.)
XIX 1968   Mexikóváros   Buenos Aires
  Detroit
  Lyon
60.
  Baden-Baden
(1963. október 18.)
XX 1972   München   Detroit
  Madrid
  Montréal
64.
  Róma
(1966. április 26.)
XXI 1976   Montréal   Los Angeles
  Moszkva
69.
  Amszterdam
(1970. május 12.)
XXII 1980   Moszkva   Los Angeles 75.
  Bécs
(1974. október 23.)
XXIII 1984   Los Angeles 80.
  Athén
(1978. május 18.)
Az 1976-os nyári olimpia a költségek rossz számításai miatt eladósította Montréalt, emiatt csak egy város pályázott 1984-re.
XXIV 1988   Szöul   Nagoja 84.
  Baden-Baden
(1981. szeptember 30.)
XXV 1992   Barcelona   Amszterdam
  Belgrád
  Birmingham
  Brisbane
  Párizs
91.
  Lausanne
(1986. október 17.)
XXVI 1996   Atlanta   Athén
  Belgrád
  Manchester
  Melbourne
  Toronto
96.
  Tokió
(1990. szeptember 18.)
XXVII 2000   Sydney   Peking
  Berlin
  Isztambul
  Manchester
101.
  Monte Carlo
(1993. szeptember 23.)
XXVIII 2004   Athén   Buenos Aires
  Fokváros
  Róma
  Stockholm
  Isztambul
  Lille
  Brazíliaváros
  Szentpétervár
  San Juan
  Sevilla
106.
  Lausanne
(1997. szeptember 5.)
XXIX 2008   Peking   Isztambul
  Oszaka
  Párizs
  Toronto
  Bangkok
  Kairó
  Havanna
  Kuala Lumpur
  Sevilla
112.
  Moszkva
(2001. július 12.)
XXX 2012
  London   Madrid
  Moszkva
  New York
  Párizs
  Havanna
  Isztambul
  Lipcse
  Rio de Janeiro
117.
  Szingapúr
(2005. július 6.)
XXXI 2016   Rio de Janeiro
  Chicago
  Madrid
  Tokió
  Bakı
  Doha
  Prága
121.
  Koppenhága
(2009. október 2.)

Téli olimpiai játékokra pályázó városokSzerkesztés

Játékok Év Továbbjutott pályázók Kiesett pályázók[2] NOB ülésszak Megjegyzés
Rendező város -
I 1924   Chamonix 19.
  Lausanne
(1921. június 2.)
Chamonix-t a NOB a Nemzetközi Téli Sporthét 1924 (Semaine Internationale des Sports d'Hiver) megrendezésére választotta ki, amit utólag az első téli olimpiának nyilvánítottak.[12]
II 1928   St. Moritz   Davos
  Engelberg
24.
  Lisszabon
(1926. május 6.)
III 1932   Lake Placid   Bear Mountain
  Denver
  Duluth
  Minneapolis
  Montréal
  Oslo
  Yosemite Valley
27.
  Lausanne
(1929. április 10.)
Az Olimpiai Charta 1938-as módosítása előtti szabályok szerint amennyiben a nyári olimpiát rendező ország a téli olimpiára is pályázott, elsőbbséget élvezett a többiekkel szemben. A rendelkezés az 1936. évi és az elmaradt 1940. évi téli olimpia kiválasztásakor még érvényben volt.
IV 1936   Garmisch-Partenkirchen   Montréal
  St. Moritz
31.
  Bécs
(1933. június 7.)
1940   Szapporó
  St. Moritz
  Garmisch-Partenkirchen
36.
  Varsó
(1937. június 9.)
A második kínai–japán háború kitörése miatt Japán mind a nyári, mind a téli játékok rendezési jogáról lemondott. 1938. július 15-én a NOB a téli olimpiát St. Moritznak ítélte. Svájci tisztviselők és a NOB között nézeteltérés volt a profi síelők nevezésével kapcsolatban, ami miatt a bizottság 1939. június 9-én a téli olimpiát Garmisch-Partenkirchenbe helyezte át. A háború miatt végül ezt sem lehetett megrendezni.[13]
1944   Cortina d’Ampezzo   Montréal
  Oslo
38.
  London
(1939. június 9.)
Az olimpiát a második világháború miatt nem rendezték meg.
V 1948   St. Moritz   Lake Placid 39.
  Lausanne
(1946. szeptember)
A rendező várost szavazás nélkül választották ki.
VI 1952   Oslo   Cortina d’Ampezzo
  Lake Placid
40.
  Stockholm
(1947. június 21.)
VII 1956   Cortina d’Ampezzo   Colorado Springs
  Lake Placid
  Montréal
43.
  Róma
(1949. április 28.)
VIII 1960   Squaw Valley   Garmisch-Partenkirchen
  Innsbruck
  St. Moritz
50.
  Párizs
(1955. június 16.)
IX 1964   Innsbruck   Calgary
  Lahti
55.
  München
(1959. május 26.)
X 1968   Grenoble   Calgary
  Lahti
  Lake Placid
  Oslo
  Szapporó
61.
  Innsbruck
(1964. január 28.)
XI 1972   Szapporó   Banff
  Lahti
  Salt Lake City
64.
  Róma
(1966. április 26.)
XII 1976   Denver
(  Innsbruck)
  Sion
  Tampere
  Vancouver-Garibaldi
69.
  Amszterdam
(1970. május 12.)
Denver visszamondta a rendezés jogát, mert egy állami szintű népszavazáson született döntés miatt a játékokra nem lehetett közpénzeket felhasználni.[14]
XIII 1980   Lake Placid   Vancouver-Garibaldi 75.
  Bécs
(1974. október 23.)
Vancouver 1974. október 4-én visszalépett, így Lake Placid maradt az egyetlen jelölt.
XIV 1984   Szarajevó   Göteborg
  Szapporo
80.
  Athén
(1978. május 18.)
XV 1988   Calgary   Cortina d’Ampezzo
  Falun
84.
  Baden-Baden
(1981. szeptember 30.)
XVI 1992   Albertville   Anchorage
  Berchtesgaden
  Cortina d’Ampezzo
  Falun
  Lillehammer
  Szófia
91.
  Lausanne
(1986. október 17.)
XVII 1994   Lillehammer   Anchorage
  Östersund
  Szófia
94.
  Szöul
(1988. szeptember 15.)
XVIII 1998   Nagano   Aosta
  Jaca
  Östersund
  Salt Lake City
97.
  Birmingham
(1991. június 15.)
XIX 2002   Salt Lake City   Östersund
  Quebec City
  Sion
  Graz
  Jaca
  Poprád
  Szocsi
  Tarvisio
104.
  Budapest
(1995. június 16.)
XX 2006   Torino   Sion   Helsinki
  Klagenfurt
  Poprád
  Zakopane
109.
  Szöul
(1999. június 19.)
XXI 2010   Vancouver   Bern
  Pjongcsang
  Salzburg
  Andorra la Vella
  Harbin
  Jaca
  Szarajevó
115.
  Prága
(2003. július 2.)
Bern 2002. szeptember 27-én visszalépett, mert polgárai egy népszavazáson nem támogatták az olimpia finanszírozását.[15]
XXII 2014   Szocsi   Pjongcsang
  Salzburg
  Almati
  Borjomi
  Jaca
  Szófia
119.
  Guatemalaváros
(2007. július 4.)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Continents May Be Rotated To Host Olympics – IOC President. GamesBids.com, 2007. augusztus 6. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  2. a b Azok a pályázatok, amelyek nem jutottak tovább a második és egyben utolsó körbe.
  3. Athens 1896. olympic.org
  4. Factsheet – The Olympic Movement (PDF). (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  5. The 1904 Olympics: St. Louis, Missouri. HickokSports.com. [2007. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  6. The 1908 Olympics: London, England. HickokSports.com. [2002. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  7. Antwerp 1920. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  8. The 1924 Olympics: Paris, France. HickokSports.com. [2002. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  9. The 1948 Olympics: London, England. HickokSports.com. [2002. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  10. Melbourne / Stockholm 1956. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  11. The Official Report of the Organizing Committee for the Equestrian Games of the XVIth Olympiad (PDF). (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  12. Chamonix 1924. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  13. Garmisch-Partenkirchen 1936. olympic.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  14. The 1976 Winter Olympics: Innsbruck, Austria. HickokSports.com. [2011. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  15. Berne Officially Withdraws Bid. GamesBids.com, 2002. szeptember 27. (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)

ForrásokSzerkesztés