Wikipédia

Olofsson Placid

magyar bencés szerzetespap, tanár

Olofsson Placid, születési neve Olofsson Károly (Rákosszentmihály, 1916. december 23. – Budapest, 2017. január 15.)[1] bencés szerzetespap, tanár, egyházi író.

Olofsson Placid
2004-ben
2004-ben
Életrajzi adatok
Születési névOlofsson Károly
Született1916. december 23.
Rákosszentmihály
Elhunyt2017. január 15. (100 évesen)
Budapest
Munkássága
Valláskatolikus
FelekezetSzent Benedek Rend
Tisztségszerzetespap
A Wikimédia Commons tartalmaz Olofsson Placid témájú médiaállományokat.

1946-ban szovjet katonai bíróság tíz év Gulagra ítélte koholt vádak alapján. Ott találta meg új hivatását: hogy tartsa a lelket a többi fogolyban. Rabtársainak, majd visszatérése után tanításával, előadásaival, könyveivel azóta is több ezer embernek adta vissza a hitet és az élni akarást.

„ Többször elmondtam: jegyezzék meg, az Úristennek van humora! A Szovjetunió tíz évig mindent megtett, hogy tönkretegyen. Én mégis itt vagyok 91 évesen, de hol van a Szovjetunió? ”

– Olofsson Placid[2]

Élete szerkesztés

Egyik őse, apai ágon, Svédországból szakadt Magyarországra, még a 18. században. Édesapja, Olofsson Gusztáv, középiskolai tanár volt Budapesten, édesanyja, Reihardt Jusztina, tolnai sváb családból származott. Kisgyermekkorát Rákosszentmihályon töltötte. 1926-ban költöztek be a fővárosba. Az elemi iskola négy évének elvégzése után a nyolc osztályos budapesti Szent Benedek Bencés Gimnáziumba iratta be édesapja, ahol külön engedéllyel tizenhat és fél évesen érettségizett. Osztályfőnöke a neves bencés szerzetes, Szunyogh Xavér Ferenc volt. Középiskolás korában nagy hatást gyakorolt rá az iskola és a cserkészet szellemisége. 1933-ban részt vett a Gödöllőn rendezett Világdzsemborin.

Érettségije után Szent Benedek Rendjébe lépett 1933-ban. Szerzetesi neve Placid lett. Pannonhalmán teológiát, a müncheni Lajos–Miksa Egyetemen német nyelvet tanult, 1935-től. Ezt követően Magyarországon magyar–német–bölcselet szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett, 1939-ben. Abban az évben szentelték pappá.

Egy évig káplánként működött Győrszentivánban, onnan hívták be mint tartalékos főhadnagyot tábori lelkészi szolgálatra. 1941-től tizenegy hónapig szolgált a komáromi hadikórházban. Szentbeszédeiben a közkatonákat védte egyes tisztek megengedhetetlen viselkedésével szemben, 1942-ben lefokozták honvéddé, és leszerelték, mivel „Megingatta a katonák biztos győzelembe vetett hitét.” Ezt követően a rend soproni, majd pápai gimnáziumában tanított.

1945 augusztusában rendi elöljárói abba a budapesti gimnáziumba helyezték át, ahol korábban diákoskodott, és ezzel egyidőben a Slachta Margit-féle Szociális Testvérek Társasága egyházi tanácsadójává nevezték ki. Mivel részt vett az akkori választási küzdelmekben, a baloldali újságok sajtóhadjáratot indítottak ellene. A főapát ezért áthelyezte Pannonhalmára, remélve, hogy így kisebb figyelem irányul rá. Itt tartóztatták le, 1946. június 5-én.

Néhány hétig az államvédelmi hatóság hallgatta ki, és próbált vallomást kicsikarni belőle egy nagyszabású koncepciós per megindításához, majd szovjet kihallgatók kezére adták. A szovjet katonai bíróság, koholt vádak („terrorcselekmény”) alapján, a Szovjetunió munkatáboraiban letöltendő tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélte, s a Gulágra internálták. Hamarosan ott is megtalálta életcélját: „Én nem diákokat fogok tanítani, ahogy elterveztem. Nekem az lesz a dolgom, hogy tartsam a lelket a fogolytársaimban. Ez volt a hivatásom a lágerben tíz évig. Ezért voltam én a legboldogabb ember az egész Szovjetunióban, mert rámtalált az életfeladatom.”[3]

Először Moszkvától 900 kilométerre nyugatra, egy, a brianszki erdőben fekvő lágerbe vitték, ahol öt évig fakitermelésen, majd különböző gyárakban dolgozott, és „tartotta a lelket” fogolytársaiban. Haza nem írhatott, hozzátartozói és rendtársai éveken keresztül semmit sem tudtak sorsáról. Nyolc fogságban töltött esztendő után sikerült először titokban üzenetet küldenie Pannonhalmára. Fogsága utolsó évében már legálisan írhatott levelezőlapot Magyarországra.

  1. A szenvedést nem szabad dramatizálni! Nem szabad panaszkodni, mert attól gyengébb lesz az ember.
  2. Az öröm szükséges a túléléshez. Ezért észre kell venni és tudatosan kell keresni az élet apró örömeit.
  3. Nem vagyunk tökéletesek, de itt és most kell megmutatnunk, hogy különbek vagyunk rabtartóinknál. Ez mozgósítja az életenergiákat.
  4. Akinek van hová kapaszkodnia, annak könnyebb. Mi hívők, ha a Jóistenbe kapaszkodunk, rájövünk, hogy Ő is akarja túlélésünket.

– Placid atya szabályai a túléléshez

 
Olofsson Placid

1955 novemberében jöhetett vissza Magyarországra. Szabadulását követően nem kapott működési engedélyt sem papként, sem pedig tanárként. Kezdetben fizikai munkás volt egy pesterzsébeti ládagyárban, majd tizenkét évig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI) dolgozott betegszállítóként, később mosodai munkásként, végül mosodavezetőként. 1969-től a Korányi-szanatórium mosodájának vezetésével bízták meg, onnan is ment nyugdíjba, 1977-ben.

Papi hivatását sokáig csak titokban gyakorolhatta. A hetvenes évek közepétől kisegítő lelkész volt a Budai Ciszterci Szent Imre plébánián.

2011-ben leesett az ágyáról és eltört a combcsontja, onnantól fogva kerekesszéket használt.[4]

2016 decemberében, századik születésnapja alkalmából Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát mutatott be hálaadó szentmisét a budai ciszterci Szent Imre-templomban.[5] A Gulág Emlékbizottság PLACID 100 címen programsorozatot szervezett.[6]

Néhány hét múlva, 2017. január 15-én 21 óra 20 perckor „fájdalom nélkül csendesen elszenderült az Úrban”.[1]

Elismerései szerkesztés

Művei szerkesztés

  • Gróf Széchényi Ferenc irodalompártolása; s.n., Pannonhalma, 1940 (Pannonhalmi füzetek)
  • Példabeszéd. A kilencvenedik esztendő. Szentimreváros: Angeli, 2006
  • Útravaló. Szentimreváros: Angeli, 2007
  • Élet és imádság [lejegyezte Csépányi Zsuzsanna]. Budapest : Éghajlat Könyvkiadó, 2010
  • Imádságos könyvem. Budapest: Éghajlat Könyvkiadó, 2011
  • Élet és imádság; 3. bőv. kiad.; Éghajlat, Bp., 2015
  • 100; Éghajlat, Bp., 2016

Emlékezete szerkesztés

  • 2017. június 18-án, pappá szentelésénk 78. évfordulóján Újbudán emléktáblát avattak tiszteletére egykori lakóhelyén, a Bartók Béla út 76. szám alatt.[9]
  • 2018. március 3-án a XVI. kerületi Önkormányzat, Varga Ilona önkormányzati képviselő kezdeményezésére emléktáblát avatott Oloffson Károly, Placid atya szülőhelyén, Rákosszentmihályon. Az emléktábla az 1161 Budapest, Rákóczi út 4/2. szám alatt található.[10][11][12]

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Elhunyt Olofsson Placid atya. [2017. január 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 16.)
  2. ↑ Frigyesy, 2007.06.27.
  3. ↑ Ézsiás Erzsébet: A hit pajzsa. Olofsson Placid atya élete, 26. oldal
  4. ↑ A legboldogabb ember a Szovjetunióban – Portré Placid atyáról Archiválva 2016. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – mno.hu, 2016. december 25.
  5. ↑ Olofsson Placid atya 100 éves Archiválva 2016. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben – Válasz.hu, 2016.12.15.
  6. ↑ Placid 100 – Meghívó Archiválva 2016. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben – beszedesmult.hu
  7. ↑ https://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/diszpolgarok
  8. ↑ A Magyar Becsület Renddel tüntették ki Tőkés Lászlót és Olofsson Placidot
  9. ↑ https://ujbuda.hu/ujbuda/emlektablat-avattak-placid-atya-otthonanal
  10. ↑ Placid atya emléktábla. YouTube a László Zámbó YouTube-csatornán – Közzététel: 2018. március 4.
  11. ↑ Március 3-án, a XVI. kerületi Önkormányzat… bejegyzés a Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Facebook-oldalon – 2018. március 5.
  12. ↑ XVI. Kerületi Újság – Sz.R.Zs.: Aki túlélte a Szovjetuniót – Emléktáblát avattunk Olofsson Placid atya tiszteletére, bp16.hu – 2018. március 12.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Olofsson_Placid&oldid=27071027”