Az oraș închis, vagy néhol oraș-închis (jelentése: „zárt város”) a Ceaușescu-időszak alatt és a 90-es évek elején gyakran használt fogalom volt Romániában.

1968-ban iktatták törvénybe, hogy Románia minisztertanácsa szabályozhatja bizonyos városok lakosságának nemzetiségi arányát.[1]

Lényegében ha zárt városnak minősítettek egy román települést, a román nemzetiségű lakosok oda- és elköltözése zavartalan volt, de a magyar lakosok csak elköltözhettek onnan, oda nem. Eredetileg a román diktátor célja ezzel az volt, hogy minél kevesebb magyar nemzetiségű lakosa legyen a nagyobb városoknak, mint például Kolozsvárnak és Marosvásárhelynek.[2] A friss építésű lakónegyedeket pedig a Maros menti, Zsil völgyi és mezőségi falvakból betelepített románok ezreinek adták, ezzel gyökeresen megváltoztatva a városokban élők etnikai arányát.[3]

A zárt városnak minősített településeken a kormányerők titkosszolgálatai (pl. a Securitate) később etnikai zavargásokat provokáltak ki.[1]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Mennyire lett román város Kolozsvár?. Origo.hu, 2012. április 11. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)
  2. Antal Erika. „Életre szóló irodalom”, Új Magyar Szó, 2011. október 14. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.) 
  3. Sütő András: Naplójegyzetek, 1988. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 13.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés