Orczyfalva
Orczyfalva (románul Ortișoara, korábban Kokoda, németül Orczydorf, szerbül Kokoda) falu Romániában Temes megyében.
| Orczyfalva | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Bánság |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Temes |
| Község | Orczyfalva |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 307305 |
| SIRUTA-kód | 158029 |
| Népesség | |
| Népesség | 2289 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 155 |
| Népsűrűség | 15,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 122 m |
| Terület | 145,63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Orczyfalva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 49″, k. h. 21° 11′ 54″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FöldrajzSzerkesztés
Temesvártól 25 km-re északra fekszik.
KözlekedésSzerkesztés
Az arad-temesvári főút mellett fekszik. 2011 decemberében adták át a Dél-erdélyi autópálya 33 km-es Temesvár–Arad szakaszát – lehajtóval Orczyfalvánál – és a 12 km-es aradi elkerülőt, igaz, egyelőre sebességkorlátozásokkal és utóbbit csak kétszer egy sávon.[2] 2011. október 20-án elkezdődött a Nagylak (országhatár) és Arad közötti szakasz építése is; a 39 km-es szakasz átadására a tervek szerint 2013-ban kerülhet sor.[3] Ugyanezen év tavaszán tervezik átadni a magyar szakaszon az M43-as autópálya Makó és Nagylak (országhatár) közötti szakaszát is, amellyel Orczyfalva is bekapcsolódhat az európai autópálya-hálózatba.[4]
TörténeteSzerkesztés
Orczyfalva helyén a középkorban Kakot vagy Kokoth nevű falu állt, melynek nevét 1318-ban említették először. Kakot a középkorban két részből: Kakathból és Tótkakathból állt. A török hódoltság alatt azonban mindkét helység elpusztult.
1784-86-ban, II. József idején 200 német családot telepített ide a temesvári kamarai igazgatóság, 1785-ben pedig hazai németeket is, és br. Orczy József főispánról nevezték el.
A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Vingai járásához tartozott.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 2161, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
1992-ben társközségeivel együtt 4105 lakosából 3667 román, 203 magyar, 149 német és 20 cigány volt.
Híres személyekSzerkesztés
- Itt született Lendl Adolf (1862-1943) műegyetemi magántanár, zoológus.
- Itt született Varga Imre (1863-1942) magyar grafikus.
- Itt született Josef Schmidt (1913-1993) pedagógus.
- Itt született Dengl János (1882–1940) magyar nyelvész.
- Itt született Hilde Lauer (1943) kenus olimpikon.
- Itt tanított Eisenkolb Aurél (1849-1918) magyarországi német komponista, tanár.
NevezetességekSzerkesztés
1786-ban épült római katolikus temploma a romániai műemlékek jegyzékében a TM-II-m-B-06268 sorszámon szerepel.[5]
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Felavatták a dél-erdélyi autópálya első szakaszát (magyar nyelven). iho, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
- ↑ Pataky Lehel Zsolt: Elkezdődött a Nagylak–Arad autópálya-szakasz építése (magyar nyelven). Krónika, 2011. október 21. [2014. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Kapocs nem létező sztrádák között (magyar nyelven). Krónika, 2011. július 5. [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Timiș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)