Szassza
A szassza vagy sziklaugró antilop (Oreotragus oreotragus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és az antilopformák (Antilopinae) alcsaládjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Állatkerti példány
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Oreotragus oreotragus (Zimmerman, 1783) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (a barna a bizonyított elterjedése, míg a narancssárga a feltételezett)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szassza témájú kategóriát. |
Nemének az egyetlen faja.
Előfordulása szerkesztés
Afrika keleti és déli részének sziklás hegyvidéki részein mindenütt elterjedt faj. A következő országokban fordul elő: Szudán, Dél-Szudán, Etiópia, Eritrea, Dzsibuti, Szomália, Kenya, Tanzánia, Uganda, Ruanda, Zambia, Zimbabwe, Malawi, Mozambik, Dél-afrikai Köztársaság, Szváziföld, Botswana, Namíbia, Angola, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Közép-afrikai Köztársaság és Nigéria.
Élőhelyei kizárólag a hegyvidékek és a sziklás-bozótos helyek, az észak-dél irányú hegyvonulatok és a fennsíkok sziklás bozótjaiban él, olyan helyeken, amelyeknek a többi antilopfaj általi megközelíthetetlensége miatt táplálékvetélytársa szinte alig akad.
Alfajai szerkesztés
- Oreotragus oreotragus aceratos Noack, 1899
- Oreotragus oreotragus aureus Heller, 1913
- Oreotragus oreotragus centralis Hinton, 1921
- Oreotragus oreotragus oreotragus (Zimmermann, 1783)
- Oreotragus oreotragus porteousi Lydekker, 1911
- Oreotragus oreotragus saltatrixoides (Temminck, 1853)
- Oreotragus oreotragus schillingsi Neumann, 1902
- Oreotragus oreotragus somalicus Neumann, 1902
- Oreotragus oreotragus stevensoni Roberts, 1946
- Oreotragus oreotragus transvaalensis Roberts, 1917
- Oreotragus oreotragus tyleri Hinton, 1921
Megjelenése szerkesztés
Ennek a kis termetű, ám felettébb mozgékony antilopnak a vállmagassága 45-60 centiméter, testtömege 10-18 kilogramm körüli. Érdekesség, hogy a suta nagyobb, mint a bak. Testszőrzete rövid, tömött, vastag szálú. Színe a sárgásbarnától a sárgásszürkéig terjed és kifejezetten „melírozottnak” tűnik. A hasi rész és a végtagok belseje világosabb. A hatalmas szemeket hosszú, fekete szempillák díszítik, a szemek és a száj környékének szőrzete világos, fehéres vagy „krémszínű”. Általában csak a bakok viselnek rövid, hegyes, párhuzamosan álló szarvat, azonban – különösen az északi területeken – ez néha a sutákon is előfordul.
Életmódja szerkesztés
.jpg)
Igen figyelemre méltó a szasszának az az alkalmazkodó képessége, amellyel a faj evolúciója során az igen sajátos hegyvidéki életkörülményekhez, a meredek sziklákon való mozgáshoz, táplálkozáshoz és túléléshez idomult. A téli éjszakákon fagyos és szeles, a nyári nappalokon tűzforró hegyvidék szélsőséges hőmérsékleti viszonyait a belül üreges, tömött bunda kiváló hőszigetelése segíti elviselni, apró patáinak keménygumi-szerű talppárnáival pedig – a legkisebb, kapaszkodásra alkalmas felületeket is kihasználva – a meredek sziklafalakon is a zergét megszégyenítő magabiztossággal, gyorsan mozog. Járásmódja is igen sajátos – legtöbbször pontról pontra való ugrás, szökellés – mert az egyetlen antilopfaj, amely járása, ugrása közben a paták hegyére támaszkodva halad.
Kis családi közösségekben, vagy párosával figyelhető meg, főleg a késő délutáni, kora reggeli órákban. Hűvösebb napokon napközben is mozog.
Főbb ellenségei a leopárd, a foltos hiéna, a karakál, a nagyobb sasok (kaffersas, vitézsas) és a páviánok, amelyek más, kis termetű vadfajokban, madarakban és más antilopok szaporulatában is tetemes károkat képesek egyébként okozni. A sziklaugró antilop 8-10 évig élhet.
Szaporodása szerkesztés
Kifejezett üzekedési időszaka nincs, a suták 7 havi vemhesség után 1 gidát ellenek.
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Afrika nagy részén a szasszát erősen vadászták. Finom bőréből kiváló minőségű táskákat készítettek. A szassza húsa az egyik legízletesebb az afrikai antilopok közül, ezért elsősorban húsa miatt vadásztak rá. Ma a legtöbb országban természetvédelmi oltalom alatt áll, de sok helyütt az orvvadászat komoly problémákat jelent.
Képek szerkesztés
 |
 |
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Klippspringer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 29.)
- Angol nyelvű fajleírás
- Kingdon, J. (2015). The Kingdon Field Guide to African Mammals (2nd ed.). London, UK: Bloomsbury Publishing. pp. 588–9. ISBN 978-1-4729-2531-2.
- Castelló, J.R. (2016). Bovids of the World: Antelopes, Gazelles, Cattle, Goats, Sheep, and Relatives. Princeton, US: Princeton University Press. pp. 224–44. ISBN 978-1-4008-8065-2.
- Groves, C.; Grubb, P. (2011). Ungulate Taxonomy. Baltimore, US: Johns Hopkins University Press. pp. 275–9. ISBN 978-1-4214-0093-8.
