Ormányos medve

emlősfaj

Az ormányos medve vagy más néven vörösorrú koati (Nasua nasua) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a mosómedvefélék (Procyonidae) családjába tartozó faj.

Ormányos medve
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Ferae
Rend: Ragadozók (Carnivora)
Alrend: Kutyaalkatúak (Caniformia)
Alrendág: Arctoidea
Öregcsalád: Musteloidea
Család: Mosómedvefélék (Procyonidae)
Alcsalád: Procyoninae
Nemzetség: Procyonini
Alnemzetség: Nasuina
Nem: Nasua
Storr, 1780
Faj: N. nasua
Tudományos név
Nasua nasua
(Linnaeus, 1766)
Szinonimák
Szinonimák

a faj szinonimája:

  • Viverra nasua Linnaeus, 1766

a Nasua nasua candace szinonimája:

  • Nasua nasua judex Thomas, 1914

a Nasua nasua dorsalis szinonimái:

  • Nasua nasua jivaro Thomas, 1914
  • Nasua nasua juruana Ihering, 1911
  • Nasua nasua masua Lönnberg, 1921
  • Nasua nasua mephisto Thomas, 1927
  • Nasua nasua soederstroemmi Lönnberg, 1921

a Nasua nasua manium szinonimája:

  • Nasua nasua gualeae Lönnberg, 1921

a Nasua nasua molaris szinonimái:

  • Nasua nasua pallida J. A. Allen, 1904
  • Nasua nasua tamaulipensis Goldman, 1942

a Nasua nasua montana szinonimája:

  • Nasua nasua monticola Schinz, 1844

a Nasua nasua nasua szinonimái:

  • Nasua nasua annulata (Desmarest, 1920)
  • Nasua nasua fusca Desmarest, 1820
  • Nasua nasua mexiana Hagmann, 1908
  • Nasua nasua mexianae Vieira, 1945
  • Nasua nasua nasua (Cuvier, 1798)
  • Nasua nasua quasje (Gmelin, 1788)
  • Nasua nasua rufa Desmarest, 1820
  • Nasua nasua socialis J. B. Fischer, 1829
  • Nasua nasua striata (Shaw, 1800)
  • Nasua nasua vulgaris F. G. Cuvier, 1842
  • Nasua nasua vulpecula (Erxleben, 1777)

a Nasua nasua solitaria szinonimái:

  • Nasua nasua fulva Wagner, 1841
  • Nasua nasua fusca Desmarest, 1820
  • Nasua nasua henseli Lönnberg, 1921
  • Nasua nasua rufa J. A. Allen, 1875
  • Nasua nasua sociabilis Schinz, 1823
  • Nasua nasua socialis Wied-Neuwied, 1826

a Nasua nasua vittata szinonimái:

  • Nasua nasua dichromatica Tate, 1939
  • Nasua nasua phaeocephala J. A. Allen, 1904
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ormányos medve témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ormányos medve témájú médiaállományokat és Ormányos medve témájú kategóriát.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása

szerkesztés

Dél-Amerikában, Kolumbiától és Venezuelától délre egészen Uruguayig és Észak-Argentínáig honos. Mindenféle erdőben megtalálható, az őserdőtől a folyami erdőkön át a hegyi erdőkig, egészen 2500 méteres magasságig. Elterjedtsége miatt nem védett.

A kutatók nem értenek egyet abban, hogy az Andoktól nyugatra fellelhető-e.[1] Nyugat-Ecuadorban és Észak- és Nyugat-Kolumbiában már biztos fellelhető.[2][3] Dél-Amerikában a fehérorrú koatival csak Északnyugat-Kolumbia távoli csücskében találkozhatnak.[2][3] Az ormányos medve elterjedési területe átfedhet a kis ormányosmedvével, habár ez utóbbi inkább magasabb helyeken él, mint az ormányos medve.[4]

  • Nasua nasua aricana Vieira, 1945
  • Nasua nasua boliviensis Cabrera, 1956
  • Nasua nasua candace Thomas, 1912
  • Nasua nasua cinerascens Lönnberg, 1921
  • Nasua nasua dorsalis J. E. Gray, 1866
  • Nasua nasua manium Thomas, 1912
  • Nasua nasua molaris Merriam, 1902
  • Nasua nasua montana Tschudi, 1844
  • Nasua nasua nasua (Linnaeus, 1766)
  • Nasua nasua quichua Thomas, 1912
  • Nasua nasua solitaria Schinz, 1823
  • Nasua nasua spadicea Olfers, 1818
  • Nasua nasua vittata Tschudi, 1844

Megjelenése

szerkesztés

41-67 centiméter hosszú, ehhez jön még 32-70 centiméteres farka. Testtömege 2-7,2 kilogramm között változhat.[5] Szőrzete a vörösesbarnától a szürke színig terjedően elég változatos, és a farkán sem mindig láthatók jól a gyűrűk.[5] Hasa világos színű. Rövid, erős lábai feketék, farka feketén gyűrűzött. Feje hosszúkás, fülei rövidek és kerekek. Nagyon jellemző bélyege – amiről a nevét is kapta – hosszú, mozgékony orra, amivel a talajon táplálékot keres. Orra körül fehér szín figyelhető meg, ez azonban nem annyira kiterjedt, mint rokonánál, a fehérorrú koatinál.[5] Negyven foga van; a fogképlete a következő:  .

Életmódja

szerkesztés

A mosómedve (Procyon lotor) közeli rokona, életmódja azonban különbözik tőle. Leginkább az erdős területeket lakja,[6] egyaránt ügyesen mozog a fákon és a talajon,[7] és a vízben is jól úszik. Farka a fákon az egyensúlyozást segíti, a földön kinyújtva hordja. Kedveli az erdőszéleket is, és a másodlagos erdőket is elfogadja. 2500 méter magasságig él. Az emberi településeket is felkeresi, gyakran guberál a szemétlerakó helyeken.

Többnyire nappal, néha éjszaka is aktív, ilyenkor folyamatosan keres, kutat és szimatol táplálék után. Többnyire a talajon mozog, de az estét inkább fákon tölti.[7] A nőstények inkább növényevők, a nagyobb hímek azonban – főleg rágcsálókra – vadásznak is. Kedveli a bogyókat, gyümölcsöket, gombákat, az állatok közül a skorpiót és a mérges százlábút is elkapja, de a dögöt sem veti meg.[7] A gyümölcsökért a fák tetejére is felmászik, és zsákmányát szimatolva, kövek alatt is keresi.[7]

A nőstények és utódaik 10-20 fős, szigorú hierarchiájú csapatokban élnek,[6][7] a hímek azonban a szaporodási időszak kivételével magányosak.[6] A területük átmérője általában 1 km, és gyakran átfedők.[6] A hímek szintén területtartók, és hevesen védelmezik territóriumukat egymással szemben. A nőstények között rendkívül szoros kapcsolatok, barátságok alakulhatnak ki; a majmokhoz hasonlóan kurkásszák is egymást. Eltérő viselkedésük miatt a hímeket sokáig külön fajnak tekintették.[6]

A csapatok tagjai vinnyogó hangokkal jelzik jelenlétüket. A vészjelzés hangos ugatásokból és csettintésekből áll.[7] Elhangzásakor lemásznak a fákról, és szétszóródva menekülnek.[7] Ragadozói óriáskígyók, ragadozó madarak, rókák, kutyák, és nagymacskák, mint a jaguár, a puma vagy a jaguarundi. Mivel néha betör a tyúkólakba, ezért az emberek is vadásszák.[8]

Szaporodása

szerkesztés

A párzási időszak februártól márciusig tart, ekkor a legközelebbi domináns hím a nőstények kegyeit keresve csatlakozik a csapathoz. A hím alávetettként viselkedik, mire a nőstények megengedik, hogy párosodjon velük. A párzás után azonban a nőstények elkergetik a hódítót. A hímet később sem engedik közel, már csak azért sem, mert veszélyezteti a kölyköket. A nőstények több hímmel is hajlandók párzani.[6] Átlagosan 74-77 napnyi vemhesség után egy különálló fára rakott fészekben 1-7 kölyköt ellik, a csoport többi tagjától távol.[6][7] A fejletlenül, mindössze 150 grammal születő vak kölyköket négy hónapos korukban választja el anyjuk. Öt-hat hét múlva, mikor a kölykök már képesek elég ügyesen mozogni, újra csatlakoznak a csapathoz.[6][7] A fiatalok 2-3 éves korukban válnak ivaréretté.[6][7] A természetben általában 7-8 évig él, állatkertben akár 17 évig is.[6]

Az ormányos medvét könnyen lehet szelídíteni, az őslakosok régóta tartják házi kedvencként.

Állatkertekben

szerkesztés

Szinte minden állatkertben élnek vörösorrú koatik. Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben, a Debreceni Állatkertben,[9]Kecskeméti Vadaskertben, a Győri Állatkertben, a Miskolci Állatkertben, a Pécsi Állatkertben, a Jászberényi Állatkertben, a Szegedi Vadasparkban, a Veresegyházi Medveotthonban, a Tisza-tavi mini Zooban, a Komlói Mini Zooban,a pécsi Manch-ranchon, Sarudon, a Szigethalmi Vadasparkban és a Felsőlajosi Magán Zooban láthatóak.

 
 
 
Kitömött példány a londoni Természettudományi Múzeumban
  1. Eisenberg, J., and K. H. Redford (1999). Mammals of the Neotropcs: The Central Neotropics. Vol. 3, p. 288. ISBN 0-226-19541-4
  2. a b Decker, D. M. (1991). Systematics Of The Coatis, Genus Nasua (Mammalia, Procyonidae) Archiválva 2014. október 6-i dátummal a Wayback Machine-ben. Proceedings of The Biological Society of Washington 104: 370-386
  3. a b Guzman-Lenis, A. R. (2004). Preliminary Review of the Procyonidae in Colombia. Archiválva 2014. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Acta Biológica Colombiana 9(1): 69-76
  4. Helgen, K. M., R. Kays, L. E. Helgen, M. T. N. Tsuchiya-Jerep, C. M. Pinto, K. P. Koepfli, E. Eizirik, and J. E. Maldonado (2009). Taxonomic boundaries and geographic distributions revealed by an integrative systematic overview of the mountain coatis, Nasuella (Carnivora: Procyonidae). Small Carnivore Conservation. 41: 65–74.
  5. a b c Kays, R. (2009). South American Coati (Nasua nasua), pp. 526-528 in: Wilson, D. E., and R. A. Mittermeier, eds. (2009). Handbook of the Mammals of the World. Vol. 1, Carnivores. ISBN 978-84-96553-49-1
  6. a b c d e f g h i j BBC Ring-tailed Coati. [2009. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  7. a b c d e f g h i j Emmons, Louise. Neotropical Rainforest Mammals, A Field Guide, 2nd Edition, 153–154. o. (1997). ISBN 0-226-20721-8 
  8. Southern Coati. [2008. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  9. Megosztom, 2019 03 13 12:02: Messzi földek ormányosa (magyar nyelven). HAON. [2020. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 8.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Südamerikanischer Nasenbär című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a South American coati című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés