Ormody Vilmos
Ormódi Ormody Vilmos, 1862-ig Berger (Miskolc, 1838. december 8. – Budapest, 1932. december 6.)[2][3] biztosítótársasági vezérigazgató, közgazdasági író, Ormodi Bertalan költő, újságíró öccse, Tartsay Vilmos nagyapja.
| Ormody Vilmos | |
 | |
| 1897 körül | |
| Született | Berger Vilmos 1838. december 8. Miskolc[1] |
| Elhunyt | 1932. december 6. (93 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Eisenberger Amália (h. 1868–1903) |
| Szülei | Berger József Spitzer Borbála |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete szerkesztés
Berger József (1797–1854) és Spitzer Borbála (1805–1862) tizenkét gyermeke közül a hatodikként született zsidó családban. Tizennégy évesen fejezte be középiskolai tanulmányait. 1857-ben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alkalmazásába lépett, amelynek 1881-ben igazgatójává választották. 1868-ban kulcsszerepet játszott a vasúti államkölcsön megszerzésében. 1889-ben tagja lett az igazgatótanácsnak. 1897 decemberében ünnepelte az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnál töltött pályának negyvenéves évfordulóját és ez alkalomból a cég tisztviselőitől kapott egy alapítványi alapítólevelet, amely az ö nevét viselte. Az Ormody Vilmos Alapítványt 20 000 korona tőkével létesítették, s a célja az volt, hogy az évente befolyó kamatokból segítse a beteg társasági tisztviselők fürdőkúráját.[4] 1898. március 14-én a Társaság vezérigazgatójává választották. Nevéhez fűződik a Nemzeti Balesetbiztosító Társaság létrehozása, amelynek elnöke is volt, illetve az Erzsébet Szanatórium és a Budapesti Poliklinika Egyesület megalapítása. 1895-ben a Budapesti Zenekedvelők Egyesületének elnöke lett. 1897 decemberében a biztosítási ügy terén szerzett érdemei elismeréséül ő és törvényes utódai ormódi előnévvel magyar nemességet kaptak.[5] Az 1903-ban elhunyt felesége emlékére a Magyar Tudományos Akadémián irodalmi alapítványt hozott létre, amelynek célja, hogy „a tiszta női eszménynek hódoló szépirodalmi művek” jutalomban részesülhessenek, továbbá egy 50 000 koronás alapítványt is létrehozott, hogy a Biztosító Társaság hivatalnokainak lányait anyagilag támogassák férjhez menetelükkor.[4] 1906-ban a főrendiház élethossziglan tagjává választották. Két évvel később a Magyar-Francia Biztosító Rt. az igazgatóságának elnökévé választotta.[6] Ugyanezen év júniusában az uralkodó a Ferenc József-rend nagykeresztjével tüntette ki. Alapítótagja volt a Kisfaludy Társaságnak. 1922-ben visszavonult a Biztosító Társaság éléről, de a közgyűlés megválasztotta a választmányi elnök tisztségére, amely tisztséget a haláláig viselte.
Kilencvenhárom éves korában a Vigadó téri lakásán hunyt el.[7]
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja szerkesztés
- Felesége Eisenberger Amália (1849–1903)[8][9] volt, Eisenberger Mór lánya, akit 1868. június 2-án Pesten vett nőül.[10]
- Gyermeke Ormody Róza (1876–1956).[11] Első férje Tarcsay Pál (1873–1909), a budapesti Központi Kereskedelmi és Iparbank igazgatója. Második házastársa Hegyi Emánuel (Manó) (1877–1944) zeneakadémiai tanár.
Unokái szerkesztés
- Tarcsay János (1898–?)
- Tarcsay Pál (1899–?) építész, műszaki tisztviselő. Felesége Mihály Magdolna (1940-ig).
- Tarcsay Vilmos (1901–1944) huszárfőhadnagy, vezérkari százados. Felesége Holly Erzsébet (1904–1998).
- Tarcsay József (1904–1904)
Művei szerkesztés
- Emlékirat a biztosítási reform tárgyában (Budapest, 1900)
Díjai, elismerései szerkesztés
- Főrendiházi tag (1906)
- a Ferenc József-rend nagykeresztje (1908)
- az Olasz Korona-Rend parancsnoka
- a Román Csillagrend lovagja
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. október 25.)
- ↑ Halotti bejegyzés a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári halotti akv. 422/1932. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 2.)
- ↑ „Gyászjelentései”, Pester Lloyd, 1932. december 8., 12. oldal (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ a b „Ormody Vilmos Ötven év munkája”, Az Újság, 1908. március 15., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ „Nemesség és címadományozás”, Pesti Hírlap, 1897. december 9., 7. oldal (Hozzáférés: 2021. december 3.)
- ↑ „Magyar-Francia Biztosító Rt”, A Hét, 1908. április 5., 224. oldal (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ „Ormódy Vilmos 95 éves korában meghalt”, Az Est, 1932. december 8., 12. oldal (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Eisenberger Amália gyászjelentése (1903). (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Ormody Vilmosné halotti bejegyzése a VI. kerületi polgári halotti akv. 1629/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 115/1868. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Ormody Róza halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1354/1956. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
Források szerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Látogatás a kilencvenegy éves Ormody Vilmosnál (1299. december 25.) Magyar Hirlap, 39. évfolyam, 294. szám, 51. oldal
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Budapest, Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.