Főmenü megnyitása

Orosz István (Budapest, 1950. november 25.Budapest, 2012. április 29.[1]) magyar–orosz szakos tanár, esszéista, kritikus, fordító, ellenzéki aktivista.

Orosz István
Született Orosz István
1950. november 25.
Budapest
Elhunyt 2012. április 29. (61 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar magyar
Házastársa Békés Erzsébet (1973-1994)
Foglalkozása egyetemi tanár, esszéista, kritikus, fordító, ellenzéki aktivista

ÉletpályájaSzerkesztés

1970-1976 között az ELTE BTK hallgatója volt. 1976-1985 között szabadfoglalkozású fordító volt (Mihail Mihajlovics Bahtyin, Martin Heidegger, Leszek Kolakowski). 1979-1983 között a Mozgó Világ külső munkatársaként dolgozott. 1981-1985 között feleségével, Békés Erzsébettel a szamizdat Beszélő alapító nyomdásza volt. 1985-1986 között az Exeteri Egyetem diákja, valamint a BBC külső munkatársa és a Nyitott Társadalom Alapítvány ösztöndíjasa volt. 1986-ban bevonták útlevelét. 1987-ben az Angol Figyelő szerkesztőjeként tevékenykedett. 1988 óta Angliában élt, a BBC-nek és a Digital-nak dolgozott. 1991-1992 között a londoni Kingston College tanulója volt. 1993-1994 között a Beszélő londoni tudósítója volt. 2005 óta az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja volt. Az ELTE angol tanszékén vendégtanár, 2006 óta egyetemi tanár volt.

CsaládjaSzerkesztés

Szülei: Orosz István és Bene Eszter (1923-1983).[2] 1973-1994 között Békés Erzsébet volt a felesége. Egy lányuk született; Ágnes (1978).

MűveiSzerkesztés

  • Száműzetésben (interjúk, 1987)
  • Dániel Ferenc–Orosz István: Ah Amerika!. Dokumentumok a kivándorlásról, 1896-1914; Gondolat, Bp., 1988
  • A Westminster-modell (tanulmányok, 1993)
  • Csalagút (Ardó Zsuzsannával, 1995)
  • A "magyar kérdés". Polgárok és alattvalók (előszó Vajda Mihály, esszék, 1996)
  • A szellem helye (2001)
  • Dokumentumtörténet; Hatodik Síp Alapítvány–Új Mandátum, Bp., 2004
  • Egy szem eper. Történetdokumentum; Napkút, Bp., 2010

JegyzetekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés