Oroszlámos

település Szerbiában

Oroszlámos (szerbül Банатско Аранђелово / Banatsko Aranđelovo) Törökkanizsa községhez tartozó település Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.

Oroszlámos
(Банатско Аранђелово /
Banatsko Aranđelovo)
A görögkeleti templom
A görögkeleti templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetÉszak-bánsági
KözségTörökkanizsa
Rangfalu
Irányítószám23332
Körzethívószám+381 230
Népesség
Teljes népesség1398 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság77 m
Terület74,0 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′, k. h. 20° 15′Koordináták: é. sz. 46° 04′, k. h. 20° 15′
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlámos
témájú médiaállományokat.

Fekvése szerkesztés

Törökkanizsától keletre, a magyar-szerb-román hármashatár közelében, Sziget, Firigyháza és Podolkány közt fekvő település.

Nevének eredete szerkesztés

1003 körül - a fennmaradt legenda szerint - a Csanád nemzetség ősének: Csanád vezérnek, amikor itt táborozott, álmában oroszlán jelent meg, innen van a hely neve. Györffy György szerint azonban valójában az Oroszlánmonostora olyan román stílusú monostorépület volt, melynek oroszlánok díszítették a bejáratát. A legenda elbeszélése szerint Csanád a Marosváron talált görög apátot és 10 szerzetest itt telepítette le és Szent György tiszteletére monostort alapított számukra.

Története szerkesztés

A mai Oroszlámos 1748-1761 között keletkezett, első lakosai 1748 után Majdánról költöztek ide, amely egészen a 17. század végéig Oroszlámos nevet viselt.

A helységet Perlas gróf temesvári tartományi kormányzó telepítette és az 1761. évi térképen már fel is van tüntetve.

Első lakosai szerbek voltak; az óbébi uradalommal Új-Oroszlámos is a Batthyány család birtokába került.

1785-ben gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök Oroszlámos határában négy szerződéses dohánytermelő magyar falut telepített, e falvak benépesítésekor azonban kitűnt, hogy Erdélyből és Szeged vidékéről sokkal többen jelentkeztek, mint a mennyit az újonnan telepített községekben el tudtak volna helyezni, a többieket Új-Oroszlámoson helyezték el.

Félszázad alatt a magyarok annyira megszaporodtak, hogy a Batthyány család 1840-ben kápolnát és iskolát építtetett számukra. A községet aztán 1805-ben szabályozták, mert addig a házak szétszórva álltak.

1830-ban a tisza-marosi védgátak elkészültével, a község határában 6000 hold föld vált művelhetővé.

1848-1849-ben a fellázadt szerbek a gróf Batthyány által telepített Verbovicza-Sziget, Podlokány, és Újhely falvakat elpusztították, ezután ezeknek a lakosai is nagyrészt Oroszlámosra költöztek.

Az 1900-as elején gróf Batthyány László volt a település legnagyobb birtokosa.

1869-1870-ben gróf Batthyány-Tarnóczy Antónia új, díszes kápolnát építtetett a Szent Család tiszteletére. A görögkeleti temploma 1825-ben épült.

1910-ben 3537 lakosából 1811 magyar, 64 román, 1572 szerb volt. Ebből 1736 római katolikus, 54 református, 1681 görögkeleti ortodox volt.

Az 1900-as évek elején a községhez tartoztak: Kisszigettelep, Pálos-puszta, Miklós-, Antónia-, Belső-, Kissziget-, László-, Oroszlámosi József-, Susán- és Verba-majorok is.

A település a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

Szigetfalu szerkesztés

Szigetfalu a középkorban Kisszigettelep helyén feküdt, földesurai, a Szigeti család tagjai voltak, akik az oklevelekben az 1450-1484. közötti években szerepeltek itt.

Szigetfalu valószínű, hogy a 16. század elején elpusztult, mert többé nincs adatunk róla.

1785-ben gróf Batthyány erdélyi püspök magyar dohánykertészeket telepített ide. Csak 15 házból állt e telep, mely 1848-ig önálló helység volt, az 1785-ben telepített Podlokány, Verbovicza-Sziget és Újhely helységekkel együtt. Az utóbbi három azonban 1848-1849-ben elpusztult és jelenleg csupán a Verbovicza-Sziget helyén épült Verba-major őrzi az egykori dohánytelepes községek emlékét.

A szabadságharc után gróf Batthyány Antónia a kisszigeti jobbágyokat Újhelyre telepítette át.

Közlekedés szerkesztés

Vasúti közlekedés szerkesztés

Népesség szerkesztés

Demográfiai változások szerkesztés

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3258 3133 3189 2710 2245 1912 1718[2] 1398[1]

Etnikai összetétel szerkesztés

Nemzetiség Szám %
Szerbek 912 53,08
Magyarok 456 26,54
Cigányok 260 15,13
Jugoszlávok 16 0,93
Montenegróiak 7 0,40
Horvátok 5 0,29
Macedónok 4 0,23
Albánok 2 0,11
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek szerkesztés

 
Oroszlámos egy régi térképen

Források szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés