Az oroszlán-tallér (hollandul: leeuwendaalder; németül: Löwentaler, 1901 előtt -thaler, lásd: német helyesírás) a holland tartományok által a XVIXVII. század során vert tallér. Nevét az éremkép oroszlánábrázolásáról kapta. A XVII. század során a legelterjedtebb fizető- és elszámolási egység volt a Balkánon, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában.

Leeuwendaalder (Westfriesland, 1636.)

Leírás szerkesztés

Előlapján Hollandia címerállata, egy két lábon álló oroszlán látható, míg hátlapján egy lobogó köpenyű páncélos lovag és a tartomány jele szerepel. A leeuwendaalderek tömege mintegy 27 g volt, 750-es finomságú ezüstből készültek. Értékét 32 stuiverben állapították meg, habár valóságos értéke ennél 3 stuiverrel kevesebb volt, a különbségből származó forrásokat a szabadságharc finanszírozására fordították. Készültek kétszeres tallérok is.

Megjelenése szerkesztés

Az első leeuwendaaldereket 1575-ben, a németalföldi szabadságharc idején verték Holland tartományban. Az Utrechti Uniót 1579-ben létrehozó hét államból hat hamar utánozni kezdte a tallérokat (saját államuk jelét tüntetve fel az érméken) a pénzverési joggal rendelkező városokkal együtt. Mivel a korabeli nagy értékű ezüstpénzeknél (ducaton, rijskdaalder) könnyebb volt kezelni, mint a tallérokat. (Kampen, Deventer és Zwolle.)

Veretek szerkesztés

Tartományi veretek:

Régiós veretek:

  • West Frisia: 1588–1713. és egy dátum nélküli veret.

Városi veretek:

Hollandián kívüli forgalma szerkesztés

Az oroszlán-tallért a XVII. és XVIII. században nagy mennyiségben verték a levantei kereskedelem céljára, ahol elsődleges fizetőeszközzé vált (levantei tallér). Arábiában az oroszlán-tallért Abu Kelbnek (a kutya apja) nevezték, a balti kereskedelemmel pedig Oroszországig is eljutott, ahol levoknak nevezték. Az oroszlán-tallért számos pénzverde másolta, főleg Németországban és Itáliában. A másolatok – haszonszerzés végett – sokszor gyengébb minőségű ezüstből készültek, de a leletekben való ritka előfordulás arra utal, hogy az arab kereskedők ügyesen meg tudták különböztetni a jó és a rossz tallérokat. Hamis feliratokkal ellátott utánveretek még ritkábbak. Ennek ellenére a sorozatos pénzrontási kísérletek hozzájárulhattak, hogy az oroszlán-tallért felváltotta a Mária Terézia-tallér és a piaszter.

Az oroszlán-tallérok egykori balkáni elterjedtségének nyelvi emlékei a mai lej és leva pénznevek.

Külső hivatkozások szerkesztés