Oroszlánkő
Oroszlánkő (1899-ig Oroszlánkő-Pohrágye, szlovákul: Vršatské Podhradie, korábban Oršovské Podhradie) falu Szlovákiában, a Trencséni kerület Illavai járásában.
| Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Illavai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1439 | ||
| Polgármester | Pavol Husár | ||
| Irányítószám | 018 52 (pošta Pruské) | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | IL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 217 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 17,27 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 659 m | ||
| Terület | 13,43 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 03′ 52″, k. h. 18° 09′ 12″49.064400°N 18.153200°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 52″, k. h. 18° 09′ 12″49.064400°N 18.153200°E | |||
| Oroszlánkő weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszlánkő témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésIllavától 10 km-re északnyugatra, a Fehér-Kárpátokban fekszik.
Története
szerkesztésA mai Oroszlánkő területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek urnasírjait feltárták. A 9. századból korai szláv település vaseszközei kerültek elő.
A települést 1439-ben „Podhraghye” néven említik először. 1470-ben „Podhrady”, 1475-ben „Warallya”, 1484-ben „Podhradey”, 1491-ben „Wrssatec”, 1598-ban „Podhradie” alakban szerepel az írott forrásokban. 1598-ban 9 adózó háztartása volt. 1699-ben a Beuner család birtoka, később a Kőnigsegg családé. 1784-ben 44 házában 50 család és 323 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Podhragy Oroszlákő. Versatecz, vagy Versateczko. Szép Uradalom, és Vár Trentsén Várm. földes Ura G. Königszeg Uraság, fekszik Vöröskőhöz fél, Puchóhoz pedig mintegy mértföldnyire; Vára magas kősziklán épűlt, úgy hogy falai néhol kősziklákból vagynak, ’s pintzei ki faragva, az Uradalomhoz pedig hét helységek tartoznak.”[2]
1828-ban 51 háza és 578 lakosa volt, lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Podhrágy vagy Oroszlánkő, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszkához 1 1/2 óra: 390 kath., 6 zsidó lak. – Nevezetessé teszi ezen helységet régi vára, melly egy meredek hegyen épülvén, feje volt egy szép uradalomnak. F. u. gr. Königsegg. Ut. post. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
1962. augusztus 7-én tűzvész pusztította.
Oroszlánkő vára
szerkesztésA 13. században épült, 1321 előtt Csák Máté birtoka. A várat 1348-ban „Orozlankw” néven említik. 1396-ban Luxemburgi Zsigmond hívének, Stíbornak adta. 1407-ben a Garák birtoka, majd ezután Borbála és Erzsébet királynéé. Hunyadi Mátyás a Szlopnyánszky családnak adta, amely innen vette nemesi előnevét is. 1461-ben Thepla birtokot és az Orozlankew várat tartozékaival együtt Libak Mátyásnak adták királyi átírás címén.[4] 1577-ben a Jakusicsoké. 1680-ban Thököly hadai foglalták el, félig leégett, majd felépült. A kurucok előtt megnyitotta kapuit, de 1708-ban visszafoglalták a császáriak és felrobbantották, azóta rom.
Népessége
szerkesztés1910-ben a falunak 438, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 258 lakosából 256 szlovák volt.[5]
2011-ben 241 lakosából 240 szlovák volt.
2021-ben 222 lakosából 216 szlovák, (+1) magyar, (+1) ruszin, 1 egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei
szerkesztés
- A falu feletti 925 m magas hegycsúcson állnak Oroszlánkő (Löwenstein) várának romjai.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ DLDF 15612.
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis[halott link]
- ↑ ma7.sk
További információk
szerkesztés
