Oroszország londoni nagykövetsége

nagykövetség

Oroszország londoni nagykövetsége az Egyesült Királyság és Oroszország kapcsolatainak egyik kiemelt intézménye. Az első állandó diplomata 1706-ban, 315 éve érkezett a szigetországba.[1] A nagykövetség Londonban, a Kensington palota kertje(wd) mellett, az azonos nevű utca (Kensington Palace Gardens) 6/7 szám alatt található.

Oroszország londoni nagykövetsége
Embassy of Russia in London 1.jpg
Rangja nagykövetség
Küldő ország Oroszország
Fogadó ország Egyesült Királyság
Vezető Andrey Kelin (2019–)
Beosztása orosz nagykövet az Egyesült Királyságban
Irányítószám W8 4QP
Cím Kensington Palace Gardens (6/7)
Ellenkező képviselet az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetsége
Elhelyezkedése
Oroszország londoni nagykövetsége (London)
Oroszország londoni nagykövetsége
Oroszország londoni nagykövetsége
Pozíció London térképén
é. sz. 51° 30′ 35″, ny. h. 0° 11′ 29″Koordináták: é. sz. 51° 30′ 35″, ny. h. 0° 11′ 29″
Oroszország londoni nagykövetsége weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oroszország londoni nagykövetsége témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

I. Péter orosz cár 1697-98-as – a történészek által utóbb nagy követségnek(wd) elnevezett – európai körutazását követően[2] 1706-ban nevezte ki az első állandó londoni diplomatáját, Andrej Matvejevet(wd). Matvejev nevéhez fűződik egy brit jogszabálymódosítás is. Az orosz diplomata ugyanis 50 fontnyi adósságot halmozott fel, hitelezői pedig néhány haramiát bíztak meg azzal, hogy kicsikarják a pénzüket. Matvejevet a megbízás értelmében a nyílt utcán támadták meg az adósságbehajtók, ám a járókelők kimentették a diplomatát, aki azonban adósságai miatt mégis börtönbe került. Ez felháborította és tiltakozásra késztette a Londonban tartózkodó diplomatákat, akik végül elérték, hogy védelmüket jogszabályba foglalják. Ebből az 1709-ben hozott brit törvényből származik a szigetországban a mindmáig érvényes diplomáciai mentesség.[3]

Szünetelt a diplomáciai kapcsolat – ennek megfelelően követ sem volt – az oroszok által aláírt tilsiti béke után 1807 és 1812 között, mikor az oroszok Anglia ellen fordultak,[4] valamint a krími háború idején, 1854 és 1856 között. 1918 és 1924 között, az oroszországi polgárháború éveiben voltak ugyan követek, de a hazai zavaros helyzet miatt lényegében akkreditáció nélkül.

Az 1917-es októberi orosz forradalom sajátos helyzetet teremtett az orosz diplomáciai helyszíneken. Volt olyan diplomata, aki a forradalom kitörésének napján érkezett állomáshelyére, és ott értesült arról, hogy az őt akkreditáló kormányt megdöntötték. A londoni ügyvivő Konsztantin Dimitrijevics Nabokov(wd) volt, aki szintén 1917-ben érkezett, de már londoni állomáshelyén érte a forradalom híre. Ebben az időben az Orosz Birodalomnak hat nagykövetsége, több mint húsz alacsonyabb rangú képviselete és hatalmas konzuli hálózata volt a világban. A nagykövetek a forradalom hírét követően távirati úton tartották egymással a kapcsolatot, és november végén megalakították Párizsi székhellyel a Nagykövetek Tanácsát, amely az Orosz Birodalom diplomáciai hálózatának vezetőit foglalta magában. Fontosnak tartották, hogy a szövetségesek tanácskozásain képviselni tudják az orosz érdekeket, és mélyen meg voltak győződve arról, hogy a bolsevik forradalom napokon belül elbukik. Mindent elkövettek azért, hogy támogatást szerezzenek Kolcsak, Gyenyikin és Vrangel politikai és katonai erőfeszítéseinek. Az akkori évek politikai változásaiból következően hamarosan valamennyi vezető beosztású diplomata emigrálni kényszerült, ám a Nagykövetek Tanácsa még évekig működött formálisan emigráns ellenzéki szervezetként.[5]

A Szovjetunió 1924-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat az Nagy Britanniával, majd - átvéve az orosz követségi ingatlant - megnyitotta nagykövetségét a Chesham-házban. 1927. május 25-ig működött ott a képviselet, amikor a britek felfüggesztették a diplomáciai kapcsolatokat. 1929-ben a viszonyok normalizálásával új épületet kerestek a szovjet követség számára. Ekkor költöztek mai helyükre, a Kensington Palace Gardensbe. 1991-ben a brit és az orosz kormányok között egy sajátos megállapodás jött létre: az oroszok fél évenként 1 font sterlinget fizetnek az ingatlan bérleti díjaként, míg a britek a moszkvai nagykövetségük épületének bérléséért 1 orosz rubelt adnak.[6] A nagykövetség több épületben működik a Kensington Palace Gardensben: maga a diplomáciai képviselet a 6/7, a konzulátus az 5., míg a nagyköveti rezidencia a 13. szám alatt van.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Robert K. Massie: Peter the Great: The compelling story of the man who created modern Russia, founded St Petersburg and made his country part of Europe. (angolul) London: Head of Zeus. 2012.  
  2. Zsemlye János: Följegyzések Nagy Péter katonai modernizációjáról és európai külpolitikájáról: (1695–1721). Pécs: PTE BTK Történettudományi Intézet. 2016. 10–11. o.  
  3. Helen Szamuely: Russia's First Embassies. History Today (2013. máj. 5.) (Hozzáférés: 2019. okt. 26.)
  4. Tarján M. Tamás: Porosz-francia béke Tilsitben. Rubicon (Hozzáférés: 2019. okt. 26.)
  5. Margarita Kononova: Russian Diplomacy in Emigration: Challenging the October Revolution. Российский совет по международным делам (Russian Council) (angolul) (2017. nov. 24.) (Hozzáférés: 2019. okt. 26.)
  6. No.13 Kensington Palace Gardens: Harrington House. Az orosz nagykövetség honlapja (Hozzáférés: 2019. okt. 26.)