Országalma (Székesfehérvár)

vörösmárvány díszkút, emlékmű, amely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. november 14.

A Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma egy vörösmárvány díszkút, emlékmű, amely Székesfehérvár belvárosában, a Városház tér közepén található.[1] A díszkút Ohmann Béla szobrászművész alkotása, 1943-ban állították fel. Közvetlenül Székesfehérvár, az első kiváltságolt magyar város középkori önkormányzati jogának, a fehérvári jognak állít emléket,[2] de a város múltját és az azzal összefonódó ezeréves magyar államiságot is szimbolizálja.

Országalma
Fehérvári jog
Az Országalma pünkösdkor
Az Országalma pünkösdkor
Közigazgatási adatok
OrszágMagyarország
TelepülésSzékesfehérvár
HelyVárosház tér
Építési adatok
SzobrászOhmann Béla
Készítés ideje1941-1943
Felállítás ideje1943
Felhasznált anyagokvörösmárvány
Elhelyezkedése
Országalma (Székesfehérvár belváros)
Országalma
Országalma
Pozíció Székesfehérvár belváros térképén
é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″47.191725°N 18.409889°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 30″, k. h. 18° 24′ 36″47.191725°N 18.409889°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Országalma témájú médiaállományokat.

Latin nyelvű felirata, a „Libertates Civitati Albensi a S. Rege Stephano concessæ” körfelirat egy középkori oklevél szövegének részlete, jelentése pedig Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta.

Leírása, története

szerkesztés

A közismertebben Országalmának, hivatalosan Fehérvári jognak nevezett vörösmárvány díszkút készítését 1941 második felében kezdték el, s 1943 szeptemberére fejezték be. A kőtömb tetején a kereszt a kereszténység felvételére, az alatta lévő úgynevezett falkorona Fehérvár koronázóvárosi státusára utal. Az oroszlánok az ország címerét, a városcímert és II. András király címerét tartják. Alattuk az évszámok: 1001 (István király koronázása), 1688 (a város török hódoltság alóli felszabadulása), 1938 (Szent István halálának 900. évfordulója).

 

A körbefutó felirat egy 1237-ben kelt oklevélből való: „LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE”, azaz Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta, más fordítás szerint Fehérvár szabad város Szent István kegyéből. Ez utalás a fehérvári jog néven ismert középkori szabadságjogcsaládra, melyet a hagyomány szerint I. István adományozott Székesfehérvárnak. Ezt a hagyományt nem lehet ugyan kétségbe vonni, hiszen ezt a várost tartotta székesfővárosának, de alátámasztani sem, hiszen az írásos bizonyítékok III. Istvánig vezethetőek vissza. A fehérvári jog volt a középkori Magyarország városainak jogalapja. Egy település csak akkor vált igazi várossá, ha fehérvári jogot kapott, ezzel kiemelkedve az egyszerű települések közül.[3] A második világháború idején, miután a szovjet csapatok elfoglalták a várost, az Országalmát faállvánnyal vették körül és négy, harci jelenetet ábrázoló vászonnal takarták le. Tetejére sarló és kalapács került. Ezeket a jelképeket 1948. április 5-én szedték le. Az 1950-es években a kőtömbnek csak az alsó része állt. 1962-ben részben helyreállították, de az évszámok és a kereszt csak 1985–1986-ban kerültek vissza az emlékműre.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés
  1. A koronázó város szimbóluma (magyar nyelven). Székesfehérvár.hu. [2014. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  2. Országalma, Székesfehérvár (Ohmann Béla, 1943) (magyar nyelven) (html). Szoborlap.hu. [2012. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 23.)
  3. 2013-as Szent István Emlékév - A nemzet történelmi fővárosa