Ortaháza

magyarországi község Zala vármegyében

Ortaháza község Zala vármegyében, a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Ortaháza
Ortaháza címere
Ortaháza címere
Ortaháza zászlaja
Ortaháza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLenti
Jogállás község
Polgármester Rácz József (független)[1]
Irányítószám 8954
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség88 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 40′ 60″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 00″, k. h. 16° 40′ 60″
Ortaháza (Zala vármegye)
Ortaháza
Ortaháza
Pozíció Zala vármegye térképén
Ortaháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortaháza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Lentitől mintegy 15 kilométerre keletre fekszik, a Bak-Páka között húzódó 7543-as út mentén; központjában ágazik ki a 7548-as út Zebecke és Kissziget határvidéke felé.

Vasúton a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg; Ortaháza megállóhely Gutorfölde vasútállomás és Csömödér-Páka vasútállomás között található.

Nevének jelentése szerkesztés

Az Orta- előtag személynév, jelentése: irtó, erdőirtó. Az utótag a birtokos személyjellel ellátott ház jelentése pedig lakóhely, otthon.

Története szerkesztés

Nevét 1389-ben említette először oklevél Artaháza, majd Artalháza alakban. Későbbi elnevezései: 1474-ben Artálháza alakban volt említve, míg a mai falunév csak 1773-ban tűnt fel, mert csak 1695-ben történt meg a betelepítése és 1720-tól viseli a mai Ortaháza nevet.

1474 előtt a jári Barocz család birtoka volt, 1474-ben a Bánffy családhoz került. 1469 körül pedig a terület egy része Bakócz Tamás és általa a gróf Erdődyek birtoka lett.

A falu a török hódoltság alatt elpusztult. Az 1675-ben készült összeírás szerint a térség csak puszta, ebben a jegyzékben Ortaliháza néven szerepelt, mint kincstárnoki birtok. 1695-ben kezdett benépesülni. Ekkor érkezett az első telepes és kapott engedélyt a letelepedésre. Mivel a munkáskéznek híján voltak a földesurak, ezért a betelepülőket kiemelt kedvezményekben részesítették. 1690-ben a Bánffiak részét az Eszterházy hercegek szerezték meg 1690-ben. Tulajdonuk maradt a második világháború végéig.

Az újratelepült falu neve viszonylag későn, 1773-ban jelent meg először. Népessége a 18. században fokozatosan növekedett. Temploma nem volt, egy harangja, Páka filiája volt.

A települést 1960-ban kötötték rá a villamosenergia-hálózatra, 1988-ban építették ki az ivóvízhálózatot, 1994-ben építették ki a szennyvízhálózatot, a gázhálózat pedig 2001-ben épült ki.[3]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Vajmi Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Vajmi Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Vajmi Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Vajmi Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Vajmi Ferenc (független)[8]
  • 2010–2014: Vajmi Ferenc (független)[9]
  • 2014–2019: Vajmi Ferenc (független)[10]
  • 2019–2019: Vajmi Ferenc (független)[11]
  • 2020-tól: Rácz József (független)[1]

A településen 2020. február 9-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[1] mert a községet a rendszerváltás óta megszakítás nélkül irányító Vajmi Ferenc nem sokkal korábban elhunyt, alig egy hónappal azt követően, hogy a helyi lakosok 2019 októberében a nyolcadik polgármesteri ciklusára is újraválasztották.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
108
110
110
111
91
88
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 81,4%, cigány 16,9%. A lakosok 77,7%-a római katolikusnak, 5,3% reformátusnak vallotta magát (12,5% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetességei szerkesztés

  • Harangláb

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c Ortaháza települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. február 9. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ortaháza története. ortahaza.hu. (Hozzáférés: 2015. október 24.)
  4. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  6. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 17.)
  10. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  11. Ortaháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  12. Rácz Józsefet választották polgármesternek a zalai Ortaházán (magyar nyelven) (html). Magyarnemzet.hu, 2020. február 9. (Hozzáférés: 2020. május 5.)
  13. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés