Főmenü megnyitása

Az orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica L.) a zellerfélék családjába tartozó gyógy-, és fűszernövény. Népies neve: angyalfű, angyalgyökér, angyelika, angelikafű.

Infobox info icon.svg
Orvosi angyalgyökér
Koehler1887-GardenAngelica.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Ernyősvirágzatúak (Apiales)
Család: Zellerfélék (Apiaceae)
Nemzetség: Angyalgyökér (Angelica)
Faj: A. archangelica
Tudományos név
Angelica archangelica
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orvosi angyalgyökér témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orvosi angyalgyökér témájú médiaállományokat és Orvosi angyalgyökér témájú kategóriát.

Angelica archangelica L.

ElterjedéseSzerkesztés

Európa magasabb hegyvidékein és Észak-Európában honos, hazánkban is termesztett (helyenként kivaduló) kétéves növény, gyökerét (Angelicae radix), már a középkori kolostorok kertjében termesztették és használták fűszerként.

LeírásaSzerkesztés

Kétéves vagy évelő növény, mely 2 m magasra is megnőhet. Gyöktörzse mintegy 10 cm hosszú és 5 cm vastag, barna színű, hengeres alakú, felületén körkörös vonalak mutatkoznak, belseje sárgásfehér tejnedvet tartalmaz. Gyökerei 15–30 cm hosszúak és legfeljebb 1 cm vastagok, illatuk jellegzetesen fűszeres, az ízük keserű. Szára 8 cm vastag is lehet, csöves, azaz belül üres. A leveleknek felfújt levélalapjuk van, ami a felső leveleknél feltűnőbb. A levéllemezek háromszor szárnyasan összetettek, a középső levélke többnyire háromkaréjú. Gömb alakú, közel 20 cm átmérőjű ernyős virágzata júliusban és augusztusban nyílik.[1]

FelhasználásaSzerkesztés

A növény levele és gyökere saláták, főzelékek, mártások ízesítője. Egyes országokban a növény szárát cukorban főzve kandírozzák, és tápszerként fogyasztják. Különlegesen kellemes, aromás illata és édeskésen kesernyés íze miatt az Altvater típusú likőrök, gyomorkeserűk alapanyaga. Illóolajokat, angelikasavat, cukrot, keserű anyagot tartalmaz.

GyógyhatásaiSzerkesztés

Az angelikagyökeret és magot felhasználják még teakeverékek, vizelethajtó borok, étvágyjavító, szélhajtó, izzadást megszüntető, idegerősítő gyógyteakeverék készítésénél. A gyomor- és bélproblémákkal küszködők étrendjének értékes fűszere. Feloldja a hörgőváladékot, gyógyítja a végtagremegést, szabályozza a menstruációt.[2]

A nadragulya ellenmérge.[2]

TárolásaSzerkesztés

Az angelikagyökeret kedvelik a kártevők, ezért jól zárható edényben tárolandó. A molyosodásnak induló, vagy rovar rágta fűszert már nem szabad felhasználni. A levendulakéktől a rózsa-vörösig változó színű virágai a nyár közepén nyílnak.

TermesztéseSzerkesztés

A nedves, mély fekvésű talajt kedvelő növényt novemberi magvetéssel, április – májusi palántázással szaporítják, tavasszal 60–70 cm-es sortávolságra állandó helyre ültetik. Ha gyökere miatt termesztjük, nem szabad engedni, hogy a növény magszárba menjen, ilyenkor a virágszárat 10 cm magasan kivágjuk.

Gyökerét ősszel fagymentes időben szedik ki, majd arasznyi darabokra vágva, felhasítva, vagy szeletelve, szellős helyen szárítják.

Nem csak gyökere, de a növény minden része fogyasztható, így virága is. Íze a zelleréhez, az édesgyökérhez hasonlít.

FigyelmeztetésSzerkesztés

Feldolgozni kesztyűben kell, mert kicsorduló nedve az érzékenyebb bőrt felhólyagosíthatja.

Fényérzékenységet okozhat a benne lévő furanokumarinok miatt.[2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Angelica archangelica L. In Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Laza Aristide: Gyógynövényismeret. Bukarest: Ceres Könyvkiadó. 1984. 108. o.  
  2. a b c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 192. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés