Orvosi pemetefű

növényfaj

Az orvosi pemetefű (Marrubium vulgare) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj.

Marrubium vulgare
Marrubium vulgare
Marrubium vulgare
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Nemzetség: Marrubium
Faj: M. vulgare
Tudományos név
Marrubium vulgare
L.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Marrubium vulgare témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Marrubium vulgare témájú médiaállományokat és Marrubium vulgare témájú kategóriát.

Jellemzése szerkesztés

Az útszéleken gyakori, évelő, lágy szárú pemetefű a Földközi-tenger vidékén őshonos, de a hűvös éghajlathoz is alkalmazkodott. 30–60 cm magas, négyszögletes, felálló szára kívül gyapjas-molyhos tapintású; keresztben átellenes leveleinek széle csipkés-fűrészes. Gömbös örvöt alkotó virágai a felső levelek hónaljában ülnek. Termése világosbarna színű, sima felületű makkocska.

Felhasználása szerkesztés

Az orvosi pemetefű keserű erősítőszer étvágytalanság vagy kisebb emésztési zavarok esetén. Makacs köhögés és légúti gyulladások kezelésében szintén alkalmazzák. A virágos hajtásvégeket epehajtóként javasolják az epekiválasztás zavarai esetén. Külsőleg a pemetefű a fekélyek, a gennyes vagy rosszul gyógyuló sebek kezelésére alkalmas.

Keserűanyagainak, elsősorban a marrubiinnek köszönhetően az orvosi pemetefű segíti az emésztést, és általános étvágy-, illetve anyagcsere-fokozó. A növény virágos hajtásvégeinek köptető hatása van, valamint serkenti a hörgőkben lévő váladék elfolyósítását. A légutakban gyulladáscsökkentő hatású, enyhíti a légcsőhurut tüneteit. A marrubiinsav az epekiválasztást is elősegíti.

A keserű gyógynövényt a mindennapokban cukorka és szirup formájában használták. Magyarországi „nagykövete” Réthy Béla békéscsabai gyógyszerész, a pemetefű cukorka megalkotója volt.

 
Orvosi pemetefű cukorka

Figyelmeztetés szerkesztés

Mind ezidáig semmilyen mérgező hatása nem ismert az előírt adagok betartása esetén. Nagyobb adagokban azonban a marrubiin szívritmuszavart okozhat.

Források szerkesztés