Főmenü megnyitása

Ostenburg-Moravek Gyula

katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok

Gratteni lovag Ostenburg-Moravek Gyula, olykor Morawek (Marosvásárhely, 1884. december 2.Budapest, 1944. január 12.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.

Ostenburg-Moravek Gyula
Ostenburg 1920-ban
Ostenburg 1920-ban
Született 1884. december 2.
Marosvásárhely
Meghalt 1944. január 12. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége magyar magyar
Rendfokozata őrnagy

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Morawek Vencel és Geringer Rozália gyermeke. 1917. március 10-én Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött gróf Coullemont Edit Mária Jankával, gróf Coullemont Frigyes és Gaal Jozefa Mária lányával.[1] 1922-ben elváltak.[2] A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és Bagi Ferenc) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzóválasztáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 227/1917. folyószám alatt.
  2. A budapesti királyi törvényszék 36.P.37813/2/1922.27. sz. ítélete.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub