Főmenü megnyitása

Ostenburg-Moravek Gyula

katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok

Gratteni lovag Ostenburg-Moravek Gyula, olykor Morawek (Marosvásárhely, 1884. december 2.Budapest, 1944. január 12.) katonatiszt, politikus, csendőrparancsnok.

Ostenburg-Moravek Gyula
Ostenburg 1920-ban
Ostenburg 1920-ban
Született 1884. december 2.
Marosvásárhely
Meghalt 1944. január 12. (59 évesen)
Budapest
Állampolgársága osztrák–magyar
Nemzetisége magyar magyar
Rendfokozata őrnagy

ÉletpályájaSzerkesztés

Morawek Vencel és Geringer Rozália gyermeke. 1917. március 10-én Budapesten, a VII. kerületben házasságot kötött gróf Coullemont Edit Mária Jankával, gróf Coullemont Frigyes és Gaal Jozefa Mária lányával.[1] 1922-ben elváltak.[2] A Magyarországi Tanácsköztársaság bukása után Sopron csendőrparancsnoka. Őrnagyi rendfokozatot ért el. Tiszti különítményének tagjai (Kovarcz Emil, Lehrer Árpád, Megay László, Soltész István, Szakács Árpád és Bagi Ferenc) 1920. február 17-én meggyilkolták Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava munkatársait, mintegy figyelmeztetve ezzel a Horthyval szembenálló politikai erőket. 1920. március 1-jén a kormányzóválasztáskor a csapatai biztosították a „rendet” a Nemzetgyűlésben. 1921. augusztus 28-án ő tagadta meg Sopron kiürítését, ezzel lehetőséget teremtve arra, hogy a város végül Magyarország része maradhasson. A csendőrszázadainak segítségével a nyugat-magyarországi felkelés eredményeképp jött létre 1921. november 4-én a rövid életű Lajtabánság. A második királypuccs alkalmával (1921. okt. 20–23.) különítményével Sopronban állomásozott. IV. Károly királyhoz csatlakozott, aki Sopronban ezredessé nevezte ki. A „gárda vadászezred” elnevezést IV. Károly adományozta a csendőrzászlóaljnak 1921. október 21-én. A budaörsi csata után rövid ideig fogságban volt, majd 1921. október 25-én amnesztiában részesült. Végül nyugdíjazták, különítményét a gárda vadászezredet feloszlatták. 1932-ben Prónay Pállal közös vezetés alatt létrehozta a Magyar Országos Fasiszta Pártot. Ez a párt az akkori kormánypárt jobboldali ellenzékeként működött, majd beleolvadt egyéb párt-kezdeményekbe.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A házasságkötés bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 227/1917. folyószám alatt.
  2. A budapesti királyi törvényszék 36. P.37813/2/1922. 27. sz. ítélete.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub