Főmenü megnyitása

Ostorlábúak

pókszabásúak (Arachnida) osztályának egyik rendje
(Ostorlábú szócikkből átirányítva)

Az ostorlábúak (Amblypygi) az ízeltlábúak törzsében a pókszabásúak (Arachnida) osztályának egyik rendje. Jelenleg 5 családjuk, 17 nemük és 136 fajuk ismert.

Infobox info icon.svg
Ostorlábúak
Damon diadema
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Alosztály: Ostorlábúak (Amblypygi)
Thorell, 1883
Családok
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Ostorlábúak témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Ostorlábúak témájú kategóriát.

Tartalomjegyzék

Származásuk, elterjedésükSzerkesztés

Régebben az ostorfarkúakkal (Uropygi) együtt a tengeri skorpiók leszármazottainak tekintették őket; az újabb vizsgálatok átsorolták a taxont a pókszabásúak (Arachnida) osztályába. A legtöbb fajuk

él, trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton. Az egyetlen európai faj a Charinus ioanniticus csak az Égei-tenger két szigetén (Kósz, Rodosz) és Izraelben honos.

Megjelenésük, felépítésükSzerkesztés

Az ostorlábúak 5–40 mm hosszúak, testük széles, lapított. Előtestük vese vagy szív alakú, hátukat pajzs fedi. Szájszervük pengeszerű. Méregmirigyeik nincsenek. Potrohukon közeli rokonaiktól, az ostorfarkúaktól eltérően nincs nyúlvány (telson); tudományos nevüket erről kapták.

Első pár, hagyományosan tapogatólábnak (pedipalpus) nevezett lábpárjuk fogólábbá (fogókarrá) alakult át. A középen ízelt láb hossza a testhossz többszöröse is lehet. A belső szélén erős kampók nőnek, a végén pedig hegyes, mozgatható tövis. A középső ízület lehetővé teszi, hogy az oldalt kihajtott lábbal megragadott áldozatot az ostorlábú a szája elé vonhassa.

Második lábpárjuk viszont valódi tapogató érzékszervvé módosult: erről az ostorszerűen megnyúlt megnyúlt és elvékonyodott érzékszervről kapták magyar nevüket. Számos ízre tagolt, és ezeket a fonalszerű belső izmok külön-külön mozgatják, amitől az olyan hajlékony és mozgékony, mint a polip karja; inkább látszik csápnak, mint lábnak. Hossza egyes fajoknál a 30 cm-t is elérheti.

Életmódjuk, élőhelyükSzerkesztés

A meleg, nedves környezetet kedvelik. A legtöbb faj éjjel aktív, nappal fák repedéseibe, kövek alá húzódnak. Ragadozók. Nemcsak más ízeltlábúakkal táplálkoznak, de elejthetik a kisebb gerinceseket (például gyíkokat) is. Többnyire egy kövön ülve várják áldozataikat, és közben hosszú, ostorszerű lábaikkal pásztázzák környezetüket: az egyik láb az állat előtt tapogat, a másik pedig mögötte. A csápszerű végtagok mozgása annyira finom, hogy a megérintett állat (például lepke) azt észre sem veszi. Miután felmérte a zsákmány pontos helyét, azt a karmos „tapogatólábak” ragadják meg. Az áldozatot többnyire a végtüskével döfi le, majd a tüskét visszahajtva a tetemet, illetve sebesültet a láb kampóihoz szorítja.

ÉrdekességSzerkesztés

A Harry Potter és a Tűz Serlege című filmben Rémszem Mordon egy ostorlábún szemlélteti a főbenjáró átkokat. A könyvben ezt egy pókkal teszi.

Ismertebb fajokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés