Otrokocs
Otrokocs (szlovákul: Otročok) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.
| Otrokocs (Otročok) | |
 | |
| Református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagyrőcei |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1274 |
| Polgármester | Vojtech Šomošvári |
| Irányítószám | 982 62 |
| Körzethívószám | 047 |
| Forgalmi rendszám | RA |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 332 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 186 m |
| Terület | 5,38 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″48.450000°N 20.275000°EKoordináták: é. sz. 48° 27′ 00″, k. h. 20° 16′ 30″48.450000°N 20.275000°E | |
| Otrokocs weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otrokocs témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésTornaljától 5 km-re északnyugatra, a Turóc bal partján fekszik.
Története
szerkesztés1274-ben IV. László oklevelében „Atrachyk" néven említik először, de valószínűleg sokkal régebben alapították. 1277-ben Otrochyk fia Buhta és testvérei szerepelnek a Egri káptalan előtt tett nyugtában.[2] 1291-ben „Otrochok" néven szerepel az írott forrásokban. 1391-ben, 1406-ban és 1409-ben Otrochok-i,[3] 1410-ben Otrochek-i,[4] 1449-ben pedig Otrochwk családbeliek szerepelnek.[5] Nevét 13. századi birtokosáról, Atracsikról kapta.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „OTROKOCS. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több ott lakó nemes Uraságok, lakosai reformátusok, fekszik Bejének szomszédságában, hozzá 1/2 órányira Túrócz vize folytában, ’s Gothárd Úrnak rendesen épűlt kő házával, ’s kertyével díszesíttetik, réttye, ’s földgye termékeny, legelője, de kivált erdeje szűken vagyon, ellenben gyűmöltse sok, és hasznos, Jólsván 2 1/2, Rozsnyón 4 mértföldnyire van piatzozása."[6]
1828-ban 77 házában 583 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szőlő és dohánytermesztéssel foglalkoztak.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Otrokocs, helység, Gömör vmegyében, rónaságon Lőkösháza és Beje köztt Tornallja felé vivő út mellett fekszik. Van a helység közepén reform. anyatemplom; a lakosok száma megy, mindnyájan magyarok. Van 28 majorsági telek, 12 zsellér, 256 hold erdő; szántóföldje egyre mindent, rétje sok és jó szénát terem, egy részét azonban a Thurócz vize beönti. Birja Gotthárd, Czékus, Beke és Adorján urakon kivül a ns Simon, Anderkó, Jakab, és Bátki család. Van a Thurócz vizén egy malma."[7]
Gömör-Kishont vármegye monográfiájában pedig ezt olvashatjuk róla: „Otrokocs, (régen Otrocsok) a Túrócz-patak mellett fekvő magyar kisközség, 52 házzal és 213 ev. ref. vallású lakossal. 1449-ben Otrochwk alakban van említve egy akkori oklevélben, 1488-ban is Otthrochok a neve. Földesurai a Beke, Gotthard, Czékus, Adorján, Simon, Anderkó, Jakab és a Bátky családok voltak, most pedig Máriássy Barnánénak és Tomcsányi Istvánnak van itt nagyobb birtoka. A mult században a községben híres szőlő, gyümölcs és dohány termett. A községben négy úrilak van. A református templom 1827-ben épült. Ide tartozik Bozókháza puszta, mely már 1409-ben szerepel. A község postája Harkács, távírója és vasúti állomása Tornallya."[8]
A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Népessége
szerkesztés1910-ben 210-en, túlnyomórészt magyarok lakták.
2001-ben 250 lakosából 181 magyar és 66 szlovák.[9]
2011-ben 311 lakosából 213 magyar, 93 szlovák és 5 ismeretlen nemzetiségű.[10]
Nevezetességei
szerkesztésReformátus temploma 1815 és 1827 között épült klasszicista stílusban. Legbecsesebb műkincse egy 1680-ban készített reneszánsz kehely.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1648-ban Otrokocsi Fóris Ferenc teológiai és nyelvészeti író.
- Itt született 1715-ben Rotarides Mihály irodalomtörténész, teológus.
Képtár
szerkesztés-
Kétnyelvű helységnévtábla -
Címeres üdvözlőtábla -
Községi hivatal -
Óvoda -
Tűzoltószertár -
Buszmegálló
Református templom
szerkesztés-
A templom északi oldala -
A templom bejárata -
Otrokocsi Fóris Ferenc emléktáblája -
A két világháború áldozatainak emléktáblája -
-
-
Külső hivatkozások
szerkesztés
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ MOL DL-DF 987
- ↑ MOL DL-DF 16134; 60994; 96653
- ↑ MOL DL-DF 16135
- ↑ MOL DL-DF 14224
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis. [2004. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. december 16.)
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal 2011-es népszámlálás.
