Owen Willans Richardson
Sir Owen Willans Richardson, a Royal Society (Királyi Társaság) tagja (1879. április 26. – 1959. február 15.) brit fizikus volt, aki 1928-ban a termikus emisszió területén végzett kutatásai során felfedezett Richardson-törvényért fizikai Nobel-díjat kapott.[1]
| Owen Willans Richardson | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1879. április 26. Dewsbury |
| Elhunyt | 1959. február 15. (79 évesen) Alton |
| Sírhely | Brookwood temető |
| Ismeretes mint |
|
| Házastárs | Lilian Maud Wilson Henriette Rupp |
| Iskolái |
|
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 | |
| Owen Willans Richardson aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Owen Willans Richardson témájú médiaállományokat. | |
Életrajza
szerkesztésRichardson Angliában Yorkshire-ben Dewsburyben Johna Henry és Charlotte Maria Richardson egyetlen fiaként született. Először a Batley Gimnáziumban, később pedig a cambridge-i Trinity College-ben tanult, ahol a természettudományok területén elsőrangú elismerésben részesült.
Miután 1900-ban tanulmányaival végzett, a cambridge-i Cavendish Laboratóriumban elkezdte forró testek elektromos kisugárzását vizsgálni. 1901-ben bemutatta, hogy egy forró vezetékben folyó áram az Arrgenius-egyenlethez hasonlóan leírható formulával függ a vezeték hőmérsékletétől. Ez Richardson-törvény néven vált ismertté. "Megfelelő hőmérsékleten a fém néhány vezetési elektronjának termikus sebessége elég ahhoz, hogy az elektron kiszabaduljon a fém kristályrácsának kötelékéből ."[2]
Richardson 1906 és 1913 között a Princetoni Egyetem professzora volt. Ezt követően 1914-ben visszatért az Egyesült Királyságba, ahol a King’s College London fizikaprofesszora lett. Később itt kutatásvezetővé nevezték ki. 1944-ben nyugdíjba vonult, 1959-ben pedig meghalt.
Ezen felül kutatott még fényelektromos jelenség, témakörben. Tanulmányozta ezeken felül a kémiai reakciók elektronkibocsátását, a gyenge röntgensugárzást és a hidrogén spektrumát.
Richardson 1906-ban Lilian Wilsont, a Cavendishben vele együtt dolgozó Harold A. Wilson lányát vette el feleségül. Két fiuk és egy lányuk született. Richardson testvére Clinton Davisson amerikai fizikushoz, az 1937-es fizikai Nobel-díj kitüntetettjéhez ment feleségül, aki Princetonban Richmonds doktorandusztanítványa volt. Lilian 1945-ös halála után 1948-ban újraházasodott. Ekkor Henriette Rupp fizikust vette el.
Elismerések
szerkesztésRichardson 1913-ban a Royal Society tagja lett, s 1920-ban kitüntették a Hughes-éremmel. 1928-ban a termikus emisszió jelenségéért és különösen a róla elnevezett törvény felfedezéséért fizikai Nobel-díjat kapott.[3] 1939-ben lovaggá ütötték.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nobel Foundation: Owen Willans Richardson: The Nobel Prize in Physics 1928. Les Prix Nobel, 1928 (Hozzáférés: 2007. szeptember 17.)
- ↑ Proceedings of the Cambridge Philosopical Society, quoted in
- ↑ Nobel prize citation, Nobel foundation website
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Owen Willans Richardson című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Bibliográfia
szerkesztés- Richardson. „Problems Of Physics.”, 283–291. oldal
- Richardson. „The Emission Of Electrons From Tungsten At High Temperatures: An Experimental Proof That The Electric Current In Metals Is Carried By Electrons.”, 57–61. oldal
- Richardson. „The Laws Of Photoelectric Action And The Unitary Theory Of Light (Lichtquanten Theorie).”, 57–58. oldal
- Richardson. „The Photoelectric Effect.”, 783–784. oldal
