Oxigén-difluorid
| oxigén-difluorid | |||
 Az oxigén-difluorid molekula szerkezete és mérete | |||
 Az oxigén-difluorid molekula kalottamodellje | |||
| Más nevek | oxigén-fluorid hipofluorossav anhidrid | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7783-41-7 | ||
| PubChem | 24547 | ||
| ChemSpider | 22953 | ||
| EINECS-szám | 231-996-7 | ||
| ChEBI | 30494 | ||
| RTECS szám | RS2100000 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | UJMWVICAENGCRF-UHFFFAOYSA-N | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | OF2 | ||
| Moláris tömeg | 53,9962 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz, cseppfolyósítva halványsárga folyadék | ||
| Szag | sajátos, kellemetlen szagú | ||
| Sűrűség | 1,90 g/cm³ (−224° C, folyadék), 1,719 g/cm³ (−183° C, folyadék), 1,521 g/cm³ (folyadék −145 °C-on), 1,88 g/l (gázként szobahőmérsékleten) | ||
| Olvadáspont | −223,8 °C | ||
| Forráspont | −144,75 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | hidrolizál[1] | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
24,5 kJ mol−1 | ||
| Standard moláris entrópia S |
246,98 J/mol K | ||
| Hőkapacitás, C | 43,3 J/mol K | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon vegyületek | HFO O2F2 NHF2 NF3 SCl2 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az oxigén-difluorid kémiai vegyület, az oxigén egyik fluoridja, képlete OF2. Molekulaszerkezete – ahogy azt a vegyértékelektronpár-taszítási elmélet is jósolja – V alakú, mint a vízé, de tulajdonságai nagyon eltérőek tőle, erős oxidálószer lévén. Kritikus pontja -58° 4,95 MPa nyomáson
Előállítása szerkesztés
Először 1929-ben szintetizálták, olvadt kálium-fluorid és kis mennyiségű vizet tartalmazó hidrogén-fluorid elektrolízisével állították elő.[2][3] A manapság használt eljárásban nátrium-hidroxid híg vizes oldatát reagáltatják fluorral, melléktermékként nátrium-fluorid keletkezik:
2 F2 + 2 NaOH → OF2 + 2 NaF + H2O
Reakciói szerkesztés
Erős oxidálószer. Benne az oxigén oxidációs száma +2, ami nem fordul elő más vegyületben. 200 °C felett gyökös mechanizmussal oxigénre és fluorra bomlik.
Számos fémmel oxidok és fluoridok képződése közben reagál. A nemfémekkel is reakcióba lép, foszforral reagálva PF5 és POF3 keletkezik, kénnel reakcióba lépve SO2 és SF4 képződik belőle, és magasabb hőmérsékleten még a xenonnal is reagál, miközben XeF4 és xenon-oxifluoridok keletkeznek.
Vízzel nagyon lassan reagál, ebben a reakcióban oxigén és HF keletkezik:
- OF2 + H2O → 2 HF (aq.) + O2 (g)
A kén-dioxidot kén-trioxiddá oxidálja:[forrás?]
- OF2 + SO2 → SO3 + F2,
azonban UV-sugárzás jelenlétében szulfuril-fluorid (SO2F2) és piroszulfuril-fluorid (S2O5F2) a termék:
- OF2 + 2 SO2 → S2O5F2
A kultúrában szerkesztés
Robert L. Forward Camelot 30K című sci-fi regényében az oxigén-difluoridot a Kuiper-övben élő kitalált lények biokémiai oldószerként használják.
Veszélyei szerkesztés
Veszélyes vegyület, erős oxidálószer.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ http://www.chemyq.com/En/xz/xz1/2818mqnrv.htm
- ↑ Lebeau, P. (1929). „Sur un nouveau mode de préparation du fluorure d'oxygène” (francia nyelven). Comptes rendus hebdomadaires des séances de l’Académie des sciences 188, 1253–1255. o. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
- ↑ Lebeau, P. (1927). „Sur l'existence d'un composé oxygéné du fluor” (francia nyelven). Comptes rendus hebdomadaires des séances de l’Académie des sciences 185, 652–654. o. (Hozzáférés: 2013. február 21.)
Fordítás szerkesztés
Ez a szócikk részben vagy egészben az Oxygen difluoride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
