Páduai Szent Antal

(Páduai szent Antal szócikkből átirányítva)

Páduai Antal (portugál: António/Antônio de Pádua, latin: Antōnius Patavīnus), katolikus nevén Páduai Szent Antal (Lisszabon, 1195. augusztus 15. – Arcella (ma Padova része), 1231. június 13.) portugál származású ferences rendi teológus és prédikátor. A római katolikus egyház szentje; a szegények és egyben Portugália védőszentje.[1]

Páduai Szent Antal
Francisco de Zurbarán: Páduai Szent Antal, 1640 k.
Francisco de Zurbarán: Páduai Szent Antal, 1640 k.
egyháztanító
Születése
1195. augusztus 15.
Lisszabon
Halála
1231. június 13. (35 évesen)
Arcella (ma Padova része)
Tisztelete
Egyházarómai katolikus egyház
Szentté avatása1232. május 30.
Szentté avatta: IX. Gergely pápa
Sírhely
  • Szent Antal-bazilika
  • Tomb of St. Anthony
KegyhelyPadovai Szent Antal Bazilika
Ünnepnapjajúnius 13.
Jelképeigyermek Jézus, kenyér, könyv, liliom
Védőszentje ennekamputált végtagúaknak, állatoknak, Brazíliának, éhezőknek, elveszett tárgyaknak, hajósoknak, időseknek, meddőknek, Portugáliának, szegényeknek, várandós anyáknak
A Wikimédia Commons tartalmaz Páduai Szent Antal témájú médiaállományokat.

XII. Piusz pápa pápa 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánította. Ma az egyik legnagyobb ferences szentként tisztelik.[2]

Portugál gazdag, nemesi családból származott,[1] eredetileg Fernando névre keresztelték. Körülbelül 15–16 éves lehetett, amikor belépett az Ágoston-rendi kanonokok közé.[1] 1212-ben az elöljárója engedélyével a cóimbrai Santa Croce-kolostorba költözött, ahol nyolc évig maradt, az idejét főként tanulással és imával eltöltve.[3]

1220-ban, amikor látta, hogy a Santa Croce-templomba szállították az első ferences vértanúk holttestét, akik Marokkóban haltak meg, őt is fellángolta a vértanúság vágya.[3] Ez évben átlépett a ferencesekhez, a Kisebb Testvérek Rendjébe, abban a reményben, hogy a szaracénoknak (muszlimok) prédikálhat, és ő is mártírhalált halhat.[1] Ekkor vette fel az Antal nevet,[3] védőszentjéül Remete Szent Antalt választva.

Nemsokára misszionáriusként Marokkóba indult. Súlyos betegsége miatt, amely egész télen sújtotta, hamar haza kellett térnie, a hajó azonban viharba került, és Szicília partjaira vetődött.[3] Itt élt egy rövid ideig, majd feltehetőleg 1221-ben részt vett a ferencesek Assisiben tartott generális káptalanján.[3]

A feljegyzések nem tárnak fel semmilyen találkozót közte és Assisi Ferenc között.[4] De mivel Antal feltűnt szónoki képességeivel, ezért azzal bízták meg, hogy teológiát tanított az itáliai Bolognában, majd Dél-Franciaországban, Montpellierben, Toulouse-ban és Puy-en-Velay-ban.[1][3] Tanítóként nagy csodálatot vívott ki.[1]

1226-ban kinevezték Észak-Itália tartományi elöljárójává,[5] miközben a Bolognai Egyetemen a teológia ferences lektora volt.

1228 húsvétja táján, 33 évesen Rómában találkozott IX. Gergely pápával.[5]

1230-ban lemondott tisztségéről az assisi generális káptalanon és visszavonult a padovai kolostorba, amelyet ő maga alapított.[3]

1231-ben Padovában tartotta utolsó és leghíresebb nagyböjti prédikációit. A tömeg olyan nagy volt – néha 30 ezer ember –,[3][5] hogy a templomok nem tudták befogadni őket, ezért kimentek a terekre vagy a nyílt mezőkre.[5]

1231. nagyböjtjének végén visszavonult a Padova szomszédságában fekvő Camposanpieróba.[3] 35–36 éves korában, 1231. június 13-án halt meg, a Padova környéki arcellai kolostorban.

 
Hans Fries: Páduai Szent Antal prédikációja, 1506
 
Szent Antal-kápolna a szent sírjával a páduai Szent Antal-bazilikában

Tisztelete

szerkesztés

A nép viharos követelésére IX. Gergely pápa már tizenegy hónappal halála után, 1232. május 30-án szentté avatta. 1946-ban egyháztanítóvá nyilvánították.

Páduai Szent Antal (többek között) a szegények védőszentje, ezért a katolikus templomokban a szobra előtt található Szent Antal-persely a rászorulók számára felajánlott adományok gyűjtésére szolgál.

Sírja a padovai Szent Antal-bazilikában található, híres zarándokhely. Ünnepe június 13., a liliomnyílás napja, amely az ártatlanság, a(z elvont) tisztaság virága.

Művei magyar nyelven

szerkesztés
  1. a b c d e f Saint Anthony of Padua | Biography, Patron Saint Of, Facts, & Feast Day | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  2. Saint Anthony of Padua - New World Encyclopedia. www.newworldencyclopedia.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  3. a b c d e f g h i CATHOLIC ENCYCLOPEDIA: St. Anthony of Padua. www.newadvent.org. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  4. Who is St. Anthony of Padua? | St Anthony Shrine (angol nyelven). St. Anthony Shrine. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)
  5. a b c d The Life of St. Anthony of Padua (amerikai angol nyelven). Franciscan Friars of the Atonement. (Hozzáférés: 2023. augusztus 19.)

További információk

szerkesztés
  • Jeles Napok: Páduai Szent Antal (MEK)
  • Páduai Szent Antal imakönyv (MEK)
  • Szentek üzenete (a Győri Egyházmegye Hitvallás c. lapjából)
  • Szent Antal Toulonban és a szegények kenyere. Szemtanúk és saját tapasztalatai nyomán elbeszéli Buday Aladár; Páduai Szent Antal Lapja, Bp., 1902
  • Catherine Beebe: Szent Antal kis életrajza; ford. Francis E. Albert; Saint Anthony Guild, Paterson, 1960
  • Giannina Facco: Padovai Szent Antal; ford. Harmath Károly; Kršćanska sadašnjost–Agape, Zagreb–Novi Sad, 1987 (Az életszentség nagymesterei)
  • Kovács Antal Kalliszt: Páduai Szent Antal. Élete, tanítása; Ecclesia, Bp., 1989
  • Páduai Szent Antal emlékezete. 1195–1231. Tanulmányok; szerk. Farkas Attila, Kerny Terézia; Sümegi Fórum Alapítvány, Sümeg, 1995 (Múzeumi füzetek Sümegi Fórum Alapítvány)
  • Szikszai Mária: Történetek története. Képiség és narráció a magasművészet és a népi kultúra között avagy a homo narrans esete Szent Antallal; Mentor, Marosvásárhely, 2005
  • Páduai Szent Antal. A csodák könyve. Páduai Szent Antal csodáinak misztikus történetei. Serrannói Arnold ferences szerzetes gyűjtése alapján; ford. Tekulics Judit; Etalon, Bp., 2008 (Sugárzó életek könyvsorozat)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés