Páhi

magyarországi község Bács-Kiskun vármegyében

Páhi község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.

Páhi
Páhi Községháza buszmegálló a 80'-as években
Páhi Községháza buszmegálló a 80'-as években
Páhi címere
Páhi címere
Páhi zászlaja
Páhi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskőrösi
Jogállás község
Polgármester Petz János (független)[1]
Irányítószám 6075
Körzethívószám 78
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség1122 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 43′, k. h. 19° 24′Koordináták: é. sz. 46° 43′, k. h. 19° 24′
Páhi (Bács-Kiskun vármegye)
Páhi
Páhi
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Páhi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páhi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Páhi a Kiskunsági-homokhátság egyik települése, Kecskeméttől országúton mintegy negyven, Kiskőröstől tizenhárom kilométerre. Nem messze tőle található a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező Kolon-tó.

Megközelítése szerkesztés

A község ma csak közúton érhető el, a központján nagyjából észak-déli iránybam végigvezető 5301-es úton, habár a külterületeit érinti még az 5217-es és az 5303-as út is.

Régebben elérhető volt keskeny nyomközű vasúton is, Kecskemét és Kiskőrös felől egyaránt, a MÁV 148-as számú vonalán, a kecskeméti kisvasúton, melyen azonban 2009. december 13. óta szünetel a személyforgalom.[3]

A Volánbusz menetrend szerinti járataival többek közt Kecskemét és Izsák felől érhető el a település.

Története szerkesztés

Mivel Páhi területe kiválóan alkalmas legeltetésre, a honfoglalás után a fejedelmi törzs részei szállták meg. Több középkori oklevélben is említik, ezek egyikéből tudjuk, hogy Fejér vármegye solti székéhez tartozott Pah néven. A 16. században a Baranyai család birtokolta.

A török időkben elnéptelenedett pusztát a környező területekkel együtt több uraság és település is bérelte az évszázadok folyamán. Birtoka volt itt a Bethlen, a Degenfeld, az Okolicsányi, valamint a Radvánszky családnak.

Közigazgatási hovatartozása a 19. században változó volt, így tartozott Kecskeméthez és Kiskőröshöz. A lakosság a század elején mezőgazdasági termelésből élt tanyákon, a világtól elzárva. A pusztákon állatokat legeltettek.

1853-ban Páhi községgé alakult, több pusztából és nemesi birtokból. Csengőd puszta, Tabdi és Kaskantyú is hozzátartozott. 1871-ben nagyközségi rangot kapott. 1900-ban már postája és távírója is volt. 1912-ben Csengőd kivált Páhiból, magával víve Tabdi pusztát is. Az 1940-es években Páhiban tanított Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar írónő, műfordító.

A településen két templom van, a katolikus és az evangélikus, utóbbit a reformátusok is használják. A falu lakóinak zöme katolikus. A plébános Podmaniczki Imre, aki helyben lakik 2014. augusztus 1-től.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Balázs István (független)[4]
  • 1994–1998: Oroszi István (független)[5]
  • 1998–2002: Oroszi István (független)[6]
  • 2002–2006: Oroszi István (független)[7]
  • 2006–2010: Oroszi István (független)[8]
  • 2010–2014: Oroszi István (független)[9]
  • 2014–2019: Oroszi István (független)[10]
  • 2019-től: Petz János (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1240
1212
1169
1119
1143
1122
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,8%, református 5,7%, evangélikus 8,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 4,6% (7,9% nem nyilatkozott).[11]

2020. január 1-én, a lakosság száma: 1174 fő. [12]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% németnek, 0,6% románnak, 0,6% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,1-0,1% lengyelnek, szerbnek, ukránnak és horvátnak, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,4% volt római katolikus, 6,6% evangélikus, 4,8% református, 0,6% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[13]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 24.)
  4. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  6. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  9. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Páhi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  11. Páhi Helységnévtár
  12. Belügyminisztérium Nyilvántartások Vezetéséért Felelős Helyettes Államtitkárság. nyilvantarto.hu. (Hozzáférés: 2020. december 25.)
  13. Páhi Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés