Pál első levele Timótheoszhoz

Timóteusnak írt első levél a Bibliában az Újszövetségben található a három pasztorális levél egyike. Sok mai tudós a másik két pásztori levéllel (2 Timóteus és Titusz) együtt pszeudoepigráf (hamis forrásmegjelölésű) levélnek tekinti.[1]

Timóteus - ortodox ikon

A levélben – az állítólagos Pál – kijelenti, ő az aki bűnös volt és első, akit Krisztus üdvözített, és tette ezt azért, hogy példát adjon a világnak, akik majd hisznek benne. A küldetését pedig azért kapta, hogy hírnöke legyen a pogány világnak.

A szerzősége szerkesztés

A szerző a bevezetőben Pálként mutatkozik be, akinek bűneit először váltotta meg Krisztus. A hagyomány ezért őt, Pál apostolt tartja a szerzőnek.

A 19. század óta sok tudós megkérdőjelezte a levél hitelességét, és azt mondták, hogy az 1. Timóteus, valamint a 2. Timóteus és Titusz nem Pál levelei, hanem egy azonosítatlan keresztényé, aki valamikor az 1. század végén vagy a 2. század elején élt. [2] A legtöbb mai bibliatudós megerősíti ezt a nézetet. [3][4]

A levél címzettje, Timóteus szerkesztés

A hagyomány alapján Timóteus fiatal, hűséges követője volt Pálnak. A levélből kiderül, hogy Timóteus megkapta az egyházirend presbitériumtól származó szavazatokat. A közösség rendjének megszervezését ezért Pál rá bízza.

Az írás célja szerkesztés

"Pál" hamarosan megérkezik, azért ír ha késne, tudja Timóteus hogyan kell eljárni, és mint idősebb, tapasztalatait átadja a fiatalabb Timóteusnak, helyettesének.

Egyházrendi utasítások szerkesztés

"Pál apostol" számba veszi a társadalmi rétegekből származó lehetséges közösségi tagokat, és felhívja Timóteus figyelmét milyen lelki veszélyeket képviselhetnek és vihetnek be a közösségbe azok az emberek.

  • Tévtanítók: kitalált meséket terjesztenek, mert a törvény tanítóinak szeretnének látszani.
  • Férfiak: Tiszta lélekkel imádkozzanak ne haragos érzülettel.
  • Asszonyok: szemérmesen ékesítsék magukat, és inkább jótettekkel hívják fel magukra a figyelmet. Nem taníthat, férfin ne uralkodjék, ne rágalmazzon, maradjon csöndben.
  • Aki püspök akar lenni: egyszer nősült, feddhetetlen, vendégszerető, megfontolt, mértéktartó legyen és ne iszákos, erőszakoskodó, kapzsi.
  • Diakónusok: először ki kell próbálni őket, ne legyenek borisszák, kétszínűek, őrizzék a hít titkát.
  • Idős férfi, nő: Úgy kell velük beszélni, mintha apánk, anyánk lenne, vagy fiatalabb testvérünknek.
  • Özvegy: Csak olyan lehet a közösségben, aki hatvanesztendős, jó hírű, vendégszerető. A fiatal özvegyeket el kell utasítani, mert újra erőt vehet rajtuk az érzékiség, tétlenkedhetnek, pletykálkodhatnak. Menjenek férjhez, szüljenek gyermekeket.
  • A papok: Ha jól viselik dolgukat kétszeres jutalomban részesüljenek.
  • Presbiter: Csak akkor engedj az ellenük való vádnak, ha legalább kettő, három tanú igazolja.
  • Rabszolgák: gazdájuk felé legyenek teljes tisztelettel, ne káromolják Isten nevét és a tanítást
  • Gazdagok: Minden baj eredete a pénz utáni sóvárgás. Akik gazdagság után kívánkoznak csapdába esnek, és romlásba döntik az embert. Legyenek a gazdagok nyílt szívűen adakozók.

Befejezés szerkesztés

A befejezésben buzdítja tanítványát kerülje az üres fecsegőket, az áltudomány ellenvetéseit és őrizze meg a reá bízott kincset.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Ehrman, Bart. Forged. HarperOne, 93–105. o. (2011. május 12.). ISBN 978-006-201262-3 
  2. Ehrman, Bart. The New Testament: A Historical Introduction to the Early Christian Writings. Oxford University Press, 393. o. (2003. május 12.). ISBN 0-19-515462-2 „[W]hen we come to the Pastoral epistles, there is greater scholarly unanimity. These three letters are widely regarded by scholars as non-Pauline.” 
  3. Collins, Raymond F.. 1 & 2 Timothy and Titus: A Commentary. Westminster John Knox Press, 4. o. (2004. május 12.). ISBN 0-664-22247-1 „By the end of the twentieth century New Testament scholarship was virtually unanimous in affirming that the Pastoral Epistles were written some time after Paul's death. {{||}}[...] As always some scholars dissent from the consensus view.” 
  4. The Blackwell Companion to the New Testament. Massachusetts: Wiley-Blackwell, 9. o. (2010. május 12.) „While seven of the letters attributed to Paul are almost universally accepted as authentic (Romans, 1 and 2 Corinthians, Galatians, Philippians, 1 Thessalonians, Philemon), four are just as widely judged to be pseudepigraphal, i.e., written by unknown authors under Paul's name: Ephesians and the Pastorals (1 and 2 Timothy and Titus).” 

Források szerkesztés