Pál görög király
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
I. Pál (Athén, 1901. december 14. – Athén, 1964. március 6.) Görögország királya 1947 és 1964 között.
I. Pál | |
1939-ben | |
A hellének királya[1] | |
Uralkodási ideje | |
1947. április 1. – 1964. március 6. | |
Elődje | II. György |
Utódja | II. Konstantin |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Glücksburg-ház |
Született | 1901. december 14.[2][3][4][5][6] Görögország, Athén |
Elhunyt | 1964. március 6. (62 évesen)[7][2][3][4][5] Görögország, Athén |
Nyughelye | Királyi Temető, Tatoi Palota, Görögország |
Édesapja | I. Konstantin görög király |
Édesanyja | Zsófia porosz királyi hercegnő |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Friderika görög királyné |
Gyermekei |
|
Vallás | görög ortodox |
I. Pál aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Uralkodásának jellemzői
szerkesztésPál is örökölte bátyja, II. György autoriter hajlamait. Királyként, az elvileg fennálló, az uralkodónak európai szinten igen széles jogköröket biztosító alkotmányos monarchia keretein is jócskán túlmenő, rendkívül széles körű hatalommal és befolyással rendelkezett. A görög fegyveres erők, a hadsereg, a légierő és a haditengerészet, valamint a csendőrség és a rendőrség a valóságban a király, nem pedig a választott kormányok fennhatósága alatt álltak. Pál és felesége, Friderika királyné intrikái döntően kihatottak a görög belpolitikára. Miniszterelnökök, kormányok és pártok bukásához vezethetett, ha elveszítették Pál király, vagy a királyné szimpátiáját. Pált komoly személyi kultusz övezte, királyi portréi és a monarchia szimbólumai mindenhol jelen voltak Görögországban.
Élete és családja
szerkesztésÉdesapja I. Konstantin görög király (1868–1923) volt, I. György király (1845–1913) és Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő (1851–1926) legidősebb fia, IX. Keresztély dán király unokája. Édesanyja Zsófia porosz királyi és német császári hercegnő (1870–1932) volt, III. Frigyes német császár (1831–1888) és Viktória brit királyi hercegnő (1840–1901) leánya, Viktória brit királynő unokája.
Pál herceg képzett haditengerésztiszt volt.
Megkapta a pápai Aranysarkantyú-rendet és az Aranygyapjas rendnek is lovagja volt.
1938. január 9-én vette feleségül Friderika Lujza hannoveri hercegnőt (1917–1981), Ernő Ágost braunschweigi herceg (1887–1953) és Viktória Lujza porosz királyi és német császári hercegnő (1892–1980) leányát, II. Vilmos német császár unokáját.
Pál és Friderika házasságából három gyermek született:
- Zsófia királyi hercegnő (*1938), aki 1962-ben feleségül ment I. János Károly spanyol királyhoz,
- Konstantin trónörökös (1940–2023), 1964–1973 között Görögország királya
- Irén görög királyi hercegnő (*1942), nem ment férjhez.
Élete utolsó éveiben több műtéten esett át: 1959-ben szürke hályog, 1963-ban vakbél, 1964 február végén gyomordaganat miatt. Egy héttel később, március 6-án életének 63. esztendejében meghalt.
-
Az ifjú Pál herceg
-
I. Pál feleségével, Frederika hercegnővel
-
Pál görög király koronás uralkodói névjele
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Őfelsége a hellének királya [1]
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Павел I (король Греции), 2015. szeptember 28.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Paul of Greece című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Előző uralkodó: II. György |
Következő uralkodó: II. Konstantin |