Pándy Kálmán (Újkígyós, 1868. október 14.Budakalász, 1945. január 27.[2]) magyar orvos, ideggyógyász, elmeorvos.

Pándy Kálmán
Született 1868. október 14.[1]
Újkígyós
Elhunyt 1945. január 27. (76 évesen)[1]
Budakalász
Foglalkozása

ÉleteSzerkesztés

Pándy István és Winkler Sarolta fia. Orvosi oklevelét 1893-ban nyerte el a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Budapesten. Tudományos pályafutását 1892-ben az egyetem Elmegyógyászati Klinikáján kezdte, majd több alkalommal ösztöndíjasként fordult meg neves külföldi intézetekben (köztük Stockholmban), majd Békés megye szülöttjeként a gyulai kórház elmeosztályát vezette. 1905-ben a Lipótmezőn kapott osztályvezetői kinevezést. Egyetemi magántanári habilitációja 1908. június 22–23-án kelt. 1911-től a nagyszebeni Állami Elmegyógyintézet igazgató főorvosa. Közleményei a század első felében rangos folyóiratokban láttak napvilágot.

A laboratóriumi diagnosztika területén maradandót alkotott. Kevés olyan klinikai kémiai módszerrel rendelkezünk, amely bevezetése után 85 évvel is kiállja a gyakorlat próbáját. Ezek közé tartozik a Pándy-féle karbolsavas liquor-fehérje kémlelési eljárás, amely Pándy-reakcióként vonult be az irodalomba és a laboratóriumok mindennapi életébe.

A Budapesti Királyi Orvosegyesületben 1910-ben számolt be liquorfehérje-kimutatási módszeréről, amelyet ugyanezen évben közölt a Neurologisches Zentralblatt. A közlemény kevés liquorral is elvégezhető, egyszerű, gyors és megbízható, 6,6%-os karbolsavas próbáról tudósított. A módszert a napjainkban megjelenő, legmodernebb klinikai kémiai szakkönyvek nem csak történeti érdekessége miatt idézik, hanem teljes részletességgel közlik, a rutin diagnosztikában alkalmazásra ajánlják.

1898. július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban házasságot kötött Dömötör Izabella Annával.[3] Első felesége 1902-ben elhunyt.[4]

Második felesége a svédországi finn Aino Maria Edvardintytär Hjelt (1881-1936) nevű finn nővér volt,[5][6] fia, Pándy Pál (1905-1986), később Finnországba költözött.

EmlékezeteSzerkesztés

Gyulán a Békés megyei kórház, az ő nevét viseli, emléket állítva kiemelkedő klinikus ideg- és elmeorvosi tevékenységének. Pándy Kálmán ragyogó példát mutatott, kórházi körülmények között, jó szakmai felkészültséggel és megfigyelőkészséggel, egyszerű eszközökkel is lehet maradandót alkotni, ami ma, a technika bűvöletében különösen kiemelkedő. Sajnálatos – és egyben érthetetlen -, hogy Pándy Kálmán maradandó életműve hazai szakmai körökben eddig nem kapta meg a súlyának kijáró, megérdemelt méltatást.

Pándy Kálmán EmlékéremSzerkesztés

A Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság 1986-ban emléke megörökítésére Pándy Kálmán-érmet alapított. A statutum szerint az éremmel azon MLDT-tagok több évtizedes munkáját ismeri el a Társaság, akik a klinikai kémia, mikrobiológia vagy hematológia területén példamutató alkotó, szervező tevékenységükkel hozzájárultak a betegellátást szolgáló színvonalas diagnosztika kifejlesztéséhez.

A 42,5 mm átmérőjű vert bronzérem előlapján Pándy Kálmán portréja látható nevével, születési-halálozási évével. A hátlapon körkörösen "Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság", középen az adományozott neve és az adományozás évszáma kerül bevésésre. Az elismerést egyidejűleg oklevél is tanúsítja. Az éremből készült 10 ezüstveret is.

MűveiSzerkesztés

  • Le méchanisme cortical des phénomčnes reflexes (Paris, 1893);
  • Neuritis multiplex és az ataxia. Közlemény a kir. tud. egyetem II. sz. belklinikájáról. Különlenyomat az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 20 l.) Bpest, 1900. Pesti Lloyd-Társulat könyvny.
  • Az elmebetegápolás jobb és olcsóbb rendszerének megvalósításáról Magyarországon. Különleny. a Magyar Elmeorvosok ... munkálataiból. (8-r. 23 l.) Bpest, 1901. Pallas r.-t. kvny.
  • Összefoglaló kritika az epilepsiának legújabb gyógyításmódjáról. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 11 l.) Bpest, 1902. (Franklin-Társulat ny.)
  • A tabes dorsalis keletkezése. Különlenyomat az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r.) Bpest, 1902. Pesti Lloyd-Társulat kvny.
  • A térdreflexek erejéről s ennek elváltozásáról hemiplegiáknál. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 13 l.) Bpest, 1903. (Franklin-Társulat ny.)
  • Forensis psychiatriai tanulmányok. III. Perelős családok. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 23 l.) Bpest, 1903. Franklin-Társulat ny.)
  • Az elmebajosok családi ápolása. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 43 l.) Bpest, 1904. Pesti Lloyd-Társulat kvny.
  • Gondoskodás az elmebetegekről más államokban és nálunk. 3 táblával. (8-r. VIII, 449 l.) Gyula, 1905. Pfeifer Ferd. bizom. Bpesten.
  • Lueses Brown–Séquarad-féle bénulás. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 6 l.) 1906. (H. és ny.n.)
  • Az elmebetegekről való gondoskodás Finnországban. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 15 l.) Bpest, 1907. Pesti Lloyd-Társulat kvny.
  • Elmekórtani ritkaságok. Különleny. a »Gyógyászat«-ból. (8-r. 16 l.) Bpest, 1907. (Franklin-Társulat ny.) 1. Sokáig élő paralytikusok. – 2. Katholikus papok paralysise. –3. Vérzések a bőrben epilepsiás rohamok alatt.
  • A csendőrök elmebajairól. Különleny. a »Honvédorvos«-ból. (8-r. 9 l.) Bpest, 1907. (Franklin-Társulat ny.)
  • A szeszes italokról és nemi betegségekről. A magyar korona országaihoz tartozó csendőrség felügyelőjének megbízásából. (k. 8-r. 112 l.) Bpest, 1908. Franklin-Társulat kvny.
  • Lelki fertőzések. Különleny. a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r. 32 l.) Bpest, 1908. Pesti Lloyd-Társulat ny.
  • Az orvosoknak és a magyar kultura más munkatársainak elmebajairól. Különleny. az »Orvosi Hetilap«-ból. (8-r. 16 l., 4 melléklet.) Bpest, 1910. Pesti Lloyd-Társulat ny.
  • Emlékkönyv a nagyszebeni m. kir. állami elmegyógyintézet 50 éves fennállásának évfordulójára. Nagyszeben, 1914. Haiser Gy. 181 l., 7 t.
  • A leukoplakiáról. Bp., 1917. Franklin. 8 l. (Klny. a Gyógyászatból.)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés