Páprád
Páprád község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
| Páprád | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vörös Kálmán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7838 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 136 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 11,73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 18° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 18° 00′ 38″ | |||
 Páprád
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Páprád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Páprád témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Az Ormánság északi részén fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Bogádmindszent, kelet felől Hegyszentmárton, délkelet felől Kórós, dél felől Adorjás, Sámod és Baranyahídvég, délnyugat felől Vajszló, nyugat felől Besence, északnyugat felől pedig Gilvánfa.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton érhető el, Pécs és Vajszló irányából egyaránt az 5801-es úton.
Története szerkesztés
A falu nevét az oklevelek 1322-ben említették először Paprad alakban. A település a margitszigeti apácák sámodi uradalmához tartozott. 1322-ben Németi Ambrus fia, Jakabnak fia, János támasztott rá igényt, de az országbíró az apácáknak hagyta.
A török hódoltság alatt egyházi birtok volt, először a klarisszáké, majd a római katolikus egyházé volt.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Lőrincz Béláné (független)[3]
- 1994–1998: Lőrincz Béláné (független)[4]
- 1998–2002: Id. Lőrincz János (független)[5]
- 2002–2006: Lőrincz János (független)[6]
- 2006–2010: Id. Lőrincz János (független)[7]
- 2010–2014: Id. Lőrincz János (független)[8]
- 2014–2019: Kerékgyártó Péter (független)[9]
- 2019-től: Vörös Kálmán (független)[1]
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 158 | 153 | 147 | 149 | 150 | 160 | 136 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 5,1% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,6% németnek, 0,6% ukránnak mondta magát (5,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,5%, református 12,1%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 8,3% (16,6% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei szerkesztés
- Református temploma - 1863-ban épült klasszicista stílusban.
- Tornácos parasztháza műemlék.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Páprád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
- ↑ Páprád Helységnévtár
Források szerkesztés
- Györffy György: Baranya vármegye.
