A pásztormadár (Pastor roseus), régebbi nevén (Sturnus roseus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Pásztormadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Sturninae
Nem: Pastor
Faj: P. roseus
Tudományos név
Pastor roseus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Sturnus roseus

Elterjedés
A pásztormadár elterjedési területe (Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007, IUCN 2020.1)   költőhely (nyáron)   telelőhely
A pásztormadár elterjedési területe (Összeállította: BirdLife International and Handbook of the Birds of the World (2016) 2007, IUCN 2020.1)
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pásztormadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztormadár témájú médiaállományokat és Pásztormadár témájú kategóriát.

Pásztormadár (hátul) és két pagodaseregély (elöl)

Előfordulása szerkesztés

Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppjéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy sáskapusztító lévén, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik.

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 21–22 centiméter, szárnyfesztávolsága 37–40 centiméter, tömege 67–88 gramm. Fejtollazata, mely a tarkón lelógó, hosszú bóbitát alkot, a nyak mellső része a mellig, a hátsó oldalán a dolmánya kezdetéig fekete, telt ibolyás ércfénnyel, szárnya, farka, alsó és felső farkfedői, lábszára fekete, acélzöldes fénnyel, egyéb részei halvány rózsaszínűek. Csőre rózsaszínű, szeme barna, rendkívül erőteljes lába vörösesbarna. A nemek különböznek.

 
Kitömött példány

Életmódja szerkesztés

Rovarokat, néha pókokat és gyümölcsöt eszik.

Szaporodása szerkesztés

 
Sturnus roseus

Sziklás helyeken telepesen költ. Fészkét fűcsomókból, szalmából és levelekből építi, szőrrel és tollal béleli ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 11-14 napig költ.

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Inváziós faj, egyes években meg sem jelenik a Kárpát-medencében, más években hatalmas rajokban érkezik. Az invázió tetőpontján tömegesen fészkelhet is, nagy telepekben. Költőhelyei az Alföldön, főként a Hortobágyon és környékén alakulhatnak ki. Többnyire nádtetős istállókon, hodályokon vannak. Régebben általában sáskajárást követve jutottak el hozzánk. Általában május környékén érkezik.

 
Invázió

Védettsége szerkesztés

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés