Főmenü megnyitása

A pásztormadár (Pastor roseus), régebbi nevén (Sturnus roseus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Pásztormadár
Rosy Starling (Pastor roseus).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Sturninae
Nem: Pastor
Faj: P. roseus
Tudományos név
Pastor roseus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák

Sturnus roseus

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pásztormadár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztormadár témájú médiaállományokat és Pásztormadár témájú kategóriát.

Pásztormadár (hátul) és két pagodaseregély (elöl)

ElőfordulásaSzerkesztés

Kelet-Európa és Ázsia mérsékelt övi száraz sztyeppjéin, félsivatagos területein él. Télen délre vonulva eljut Indiába és Észak-Afrikába is. Nagy sáskapusztító révén, követi a rovarokat, így új területekre is elvetődik.

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 21-22 centiméter, szárnyfesztávolsága 37-40 centiméter, tömege 67-88 gramm. Fejtollazata, mely a tarkón lelógó, hosszú bóbitát alkot, a nyak mellső része a mellig, a hátsó oldalán a dolmánya kezdetéig fekete, telt ibolyás ércfénnyel, szárnya, farka, alsó és felső farkfedői, lábszára fekete, acélzöldes fénnyel, egyéb részei halvány rózsaszínűek. Csőre rózsaszínű, szeme barna, rendkívül erőteljes lába vörösesbarna. A nemek különböznek.

 
Kitömött példány

ÉletmódjaSzerkesztés

Rovarokat, néha pókokat és gyümölcsöt eszik.

SzaporodásaSzerkesztés

 
Sturnus roseus

Sziklás helyeken telepesen költ. Fészkét fűcsomókból, szalmából és levelekből építi, szőrrel és tollal béleli ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen 11-14 napig költ.

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Inváziós faj, egyes években meg sem jelenik a Kárpát-medencében, más években hatalmas rajokban érkezik. Az invázió tetőpontján tömegesen fészkelhet is, nagy telepekben. Költőhelyei az Alföldön, főként a Hortobágyon és környékén alakulhatnak ki. Többnyire nádtetős istállókon, hodályokon vannak. Régebben általában sáskajárást követve jutottak el hozzánk. Általában május környékén érkezik.

 
Invázió

VédettségeSzerkesztés

Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés