Főmenü megnyitása

Pásztory Edith (ismertebb nevén Bartókné Pásztory Ditta) (Rimaszombat, 1903. október 31.Budapest, 1982. november 21.) zongoraművész, érdemes művész (1963), Bartók Béla második felesége.

Pásztory Edith
Született 1903. október 31.[1]
Rimaszombat
Elhunyt 1982. november 21. (79 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Bartók Béla (1923–)
Gyermekei Bartók Péter
Foglalkozása zongoraművész
Iskolái Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (1922–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztory Edith témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Somogyi Mórnál, a Budapesti Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, 1922-től a Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt, majd 1923-ban Bartók felesége lett. Tanulmányait férje vezetésével fejezte be.

Első közös fellépésük a Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre bázeli bemutatója volt 1938. január 16-án. 1938-tól további kétzongorás hangversenyeket adott Bartókkal Európában és az USA-ban.

1940-ben a náci diktatúra elleni tiltakozásul Bartókkal együtt hosszabb időre az Egyesült Államokba utazott. Haza, Bartók halála miatt, már csak ő térhetett. (A sok helyen megjelenő tévhittel szemben, Bartók Béláné Pásztory Ditta nem volt zsidó származású – evangélikus és görög-katolikus szülők gyermeke –, azonban Bartók humanizmusából fakadóan sorsközösséget vállaltak a nemzeti szocialista diktatúra által embertelen elbánásban részesülőkkel.)

1946-tól ismét Budapesten élt, 1960-tól koncertezett itthon és külföldön, főként Comensoli Máriával és Tusa Erzsébettel. Vendégszerepelt Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Nagy-Britanniában, az NSZK-ban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és az USA-ban.

Hanglemezfelvételei készültek Bartókkal (a kétzongorás Szonáta, hét darab a Mikrokozmoszból); a Hungaroton Bartók-összkiadásában játszotta Bartók zongoraműveit, többek között a teljes Mikrokozmoszt és a Gyermekeknek sorozatot.

Bartók III. zongoraversenyét neki írta. Amikor férje halála után zongoraművészként a nyilvánosság elé lépett, szinte kizárólag csak Bartók-műveket játszott: hanglemezfelvételeken, hangversenyeken vállalkozott arra, hogy továbbadja Bartók műveinek előadási stílusából mindazt, amit elsajátítani tudott. Bartók tolmácsolásában olyasmit mutatott fel a művekben, amelynek csak fölismeréséhez is az ő tehetsége, elmélyedése, személyisége kellett.

 
Bartók Béla és Pásztory Edith/Ditta (bal oldalt) sírja. Farkasréti temető: 60/1-főút-9/12.

jegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/01172.htm, Bartók Béláné, Pásztory Ditta, 2017. október 9.

ForrásokSzerkesztés

  • Emlékezés egy halk szavú művészasszonyra
  • Baranyi Anna–Büky Virág–F. Dózsa Katalin: Egy különleges életút tanúi. Bartókné Pásztory Ditta hagyatéka a Zenetörténeti Múzeumban / Witnesses of an extraordinary path of life. The legacy of Ditta Pásztory-Bartók at the Museum of Music History; szerk. Gombos László, angolra ford. Németh István Csaba; MTA BTK ZTI Zenetörténeti Múzeum, Bp., 2017