Pécel

magyarországi város Pest vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 24.

Pécel város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Pécel
Ráday-kastély
Ráday-kastély
Pécel címere
Pécel címere
Pécel zászlaja
Pécel zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásváros
PolgármesterDr. Kővári Alexandra (Mintakezek Egyesület)[1]
Irányítószám2119
Körzethívószám28
Népesség
Teljes népesség17 377 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség355,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 20′ 31″47.491111°N 19.341944°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 19° 20′ 31″47.491111°N 19.341944°E
Pécel (Pest vármegye)
Pécel
Pécel
Pozíció Pest vármegye térképén
Pécel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Polgármesteri Hivatal épülete
A 316 méter magas Bajtemetés a város délkeleti határában

Pécel a Gödöllői-dombság nyugati peremén, a Rákos-patak völgyében fekszik. Nyugati irányban Budapest XVII. kerületével, keleti irányban Sülysáppal, északkeleti irányban Isaszeggel, északnyugati irányban Nagytarcsával és Kistarcsával, délről pedig Maglóddal határos.

Megközelítése

szerkesztés

Gépkocsival

szerkesztés

Közösségi közlekedéssel

szerkesztés

A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalon és a 169E jelzésű autóbusszal, amely Budapest Örs vezér tere és Pécel, Kun József utca között közlekedik

Története

szerkesztés

Pécel területe - a határában talált régészeti leletek tanúsága szerint - már jóval az időszámítás előtti korszakban is lakott volt. A község belterületén többek között kő- és rézkori csontvázas sír, a Várhegyen bronzkori urnatemetőt találtak, a Tó-malom melléke és a Lebuki-dűlő feltehetően szarmata sírok emlékét őrzi. Régészeti lelőhelyei közül kiemelkedő jelentőségű az a Kárpát-medencét egészében kitöltő késő rézkori kultúra, amelyet a magyar régészet itt figyelt meg és különített el legelőször, és ezért a péceli kultúra nevet kapta.

A honfoglalás korában Pécel szomszédsága, Locsod-puszta a szláv népesség telephelyének déli határa volt. A faluszerkezet a 11. században szilárdult meg és a vármegye területén a Tarján törzs vetette meg lábát, amit tervszerű telepítési akció követett. Ekkor gyorsult fel valójában a kereszténnyé válás folyamata is. A település első okleveles említése Péceli Demeter, Pest vármegyei szolgabíró családnevében tűnik fel 1335-ben, akinek földbirtoka és valószínűleg állandó lakóhelye is itt volt. Oklevélben, mint falu, első említése Peczel alakban 1338-ra datálható, amikor Károly Róbert király a település egy részét Drugerth Vilmos nádornak adományozta. A nádor itteni részbirtokát még abban az évben továbbadta. A falu tehát már ekkor több birtokos kezén volt. Ezek közül kiemelkedik a valószínűleg nem helyi eredetű Péczeli család, akik Zsigmond király egyik 1437-ben kelt oklevele szerint fele részben birtokolták a települést. A család leghíresebb tagja Péczeli Benedek, Mátyás király jogügyi igazgatója és a magyar jogásztársadalom magánpraxist is folytató első ügyvédje. A város első iskoláját 1345-ben alapították.

A 14. században a nem helyi eredetű Péceliek birtoka. Ebben az időben a Rákos-patakon már több vízimalom is működött.

Buda és Pest 1541. évi török kézre kerülésével Pécel is oszmán kézre került. Ekkor a lakosság egy része elbujdosott, az 1546-os török szandzsák-összeírás szerint 46 családfő és felnőtt, de még nőtlen férfi alkotta a férfi lakosságát. A település 1647–1683 között egyportás, 1686-ban lakatlan és 1689-től települt újra. 1715-ben 26, 1728-ban 71, 1744-ben 62, 1760-ban már 147 adófizető család regisztrálására került sor. Pécel 1675-től kálvinista község, első prédikátora Váczi Pál volt.

A 17. századi Habsburg-ellenes szervezkedésben a Fáy-fivérek is részt vállaltak, s ennek következményeként a község javadalmának fele a kincstárra szállt. Ez idő tájt Pécel lélekszáma 150-200 főre tehető. A Ráday család házasság révén jutott Pécel fele területének birtokába a másik fele pedig a Fáyak tulajdonában volt.

Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem kancellárja a szatmári békekötés után költözött ide, ahol 1733-ban halt meg. Ő alapította a később nevezetessé vált Ráday Könyvtárat. Fia, Ráday Gedeon (1713–1792) a neves író és irodalomszervező Pest-Pilis-Solt vármegye követeként vett részt az 1764. évi országgyűlésen. 1782-ben grófi rangra emelkedett, s ő építette - a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára - Pécelen a Ráday-kastélyt.

Az anyakönyvezés 1719-ben kezdődött meg. Pécel 1841-től önálló jegyzővel rendelkező nagyközségnek számított. A község 1856. évi lakosszáma a Locsod és Szigetpusztákkal együtt 1881 fő, 1870-ben pedig 2206 főt tett ki. A Rákos-patak völgyében áthaladó Budapest–Hatvan–Salgótarján-vasútvonalat 1867-ben adták át a forgalomnak, majd a Hatvan–Miskolc-vonalat 1870-ben nyitották meg, melyek összeköttetést teremtettek a fővárossal és az ország különböző részeivel, utat nyitva a település dinamikus fejlődésének. A polgárosodás kialakulását a közlekedés, a kereskedelem fejlődése, a Pestről kirándulni, nyaralni érkezők segítették elő elsődlegesen. A nyaralóházak megépítése szakképzett iparos réteg jelenlétét is indokolta. A település lakosságát akkor földművesek, kis- és középparasztok, valamint iparos és kereskedő réteg képezte. Négy malom üzemelt a Rákos vizén, ebből kettő ipari hasznosításra. A kereskedelem képviselői gabona- és termékkereskedők, tej- és vegyeskereskedők, továbbá kocsmárosok voltak. 1894-ben 46 iparos mestert és 24 kereskedőt tartottak számon.

Pécel a 19. század közepén vesztette el városi rangját, amelyet 1996-ban kapott vissza.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Teleki Gyula (nem ismert)[3]
  • 1994–1998: Teleki Gyula (SZDSZ)[4]
  • 1998–2002: Márkus János (PBK-FKgP)[5]
  • 2002–2006: Dr. Benkovics Gyula (MSZP-FPSZ-SZDSZ)[6]
  • 2006–2010: Dr. Benkovics Gyula (MSZP-SZDSZ)[7]
  • 2010–2014: Szöllősi Ferenc (független)[8]
  • 2014–2019: Szöllősi Ferenc (2119 Egyesület)[9]
  • 2019–2024: Horváth Tibor (Közösség Pécelért Egyesület)[10]
  • 2024– : Dr. Kővári Alexandra (Mintakezek Egyesület)[1]

Országgyűlési képviselői

szerkesztés

Nevének eredete

szerkesztés

Pécel neve - a tudomány jelenlegi állása szerint - személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapul szolgáló német eredetű férfinév - Pecli, Pecili, Pezili - magyar oklevélkiadáson először 1152-ben fordult elő. Pauler Gyula múlt századi jelentős történész a névadót „A magyar nemzet története” című művében Pecil-ben, Péter magyar király főtanácsosában jelölte meg, állítását azonban kellőképpen nem bizonyította. Galgóczy Károly pedig a Pécz nemzetségből származtatta. E néven már 1338-ban történik utalás rá, s 1408-ban Maglóddal együtt a Péczeliek és a Hartyániak birtoka. A legújabb kutatások szerint – Juhász József helytörténész munkája alapján – egyértelműen az „öt falu” (Pet cel) szláv összetett kifejezésben ered Pécel helységneve. Ezt az öt középkori falu helyével bizonyította.

Nevezetességei

szerkesztés

Fáy-kastély

szerkesztés

Fáy György 1910 körül építette az eklektikus stílusú kastélyát, amiben a neobarokk elemek dominálnak. Az oromzatot a Fáy család címere díszíti. Az épületet a második világháború után mezőgazdasági iskolává alakították.

Ráday-kastély

szerkesztés

Ráday Pál, II. Rákóczi Ferenc diplomatája 17221730 között építette kúriáját, amit fia, Ráday Gedeon 17551774 között bővített barokk stílusú kastéllyá. Az átalakítást a gödöllői Grassalkovich-kastély építője, Mayerhoffer András és fia, János végezte. 1825. március 30-án leégett. A család anyagi gondjai miatt 1872. december 30-án nyilvánosan elárverezték. Ekkor került a Kelecsényi család birtokába, de állapota folyamatosan romlott. A második világháború után a MÁV helyreállíttatta, és kórháznak használta. 1998-ban a MÁV átadta a Műemlékek Állami Gondnokságának. A falfestményeket Haraszti Margit és Hoffer Andrea restaurálta. A kastély napjainkban is látogatható.

Református templom

szerkesztés

A református templom a 18. században épült, legutóbb 2007-ben volt felújítva. Műemléki védelem alatt áll, a Ráday-kastély szomszédságában található.

Villanegyed

szerkesztés
 
Prónay-kúria
  • Bárczy-kúria
  • Erdey–Grúz-kúria
  • Zsigmondy-kúria
  • Francsek–Dávid-kúria. A „Bagolyvár” néven is ismert, lakóházként használt jókora nyaralóvillát idősebb Francsek Imre (1864–1920), a Közmunkatanács főmérnöke építette az 1900-as évek legelején, és a család - öt gyerekkel - attól kezdve ott töltötte a nyarakat. A tornyos, tágas villában valaha szép kis kápolna is volt. Többszintes, zegzugos udvara állandóan zengett a kölykök csatazajától. Az akkori pesti felső-középosztály divatos nyaralóhelyévé előlépett Pécel Indiának becézett negyede ezekről, a helyiek szemében nagyon egzotikus, fura épületekről kapta a nevét. A nyaralók jól ismerték egymást, Pesten is rendszeresen összejártak. (Így történt, hogy amikor Francsek Imre 1909-ben megözvegyült, a nyaralószomszéd és jó barát Bárczy István polgármester húga, Sacher Eleonóra hozzáment feleségül, s amikor tíz évvel később ő maga is meghalt, az öt árvát - köztük ifjabb Imrét, a Széchenyi-fürdő majdani építészét - Bárczyék navigálták el a diplomákig és házasságkötésekig.)

A jómódú nyaralók sokat tettek a falu fejlesztéséért: kevesen emlékeznek rá, de Francsek Imre nyilvános uszodát is épített Pécelen. Ennek ma már nyoma sincs. A villát a felnőtt gyerekek az 1920-as években adták el a Dávid családnak, tőlük pedig valószínűleg egyszerűen elkobozták az államosításkor. Mára nagyon lepusztult, jobb oldali szárnyát megcsonkították.[11]

  • Pekáry-kúria
  • Prónai-kúria
  • Szemere–Keiner-kúria
  • Kovásznai Kovács-kúria

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
15 123
15 216
15 987
16 952
17 565
17 331
17 377
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,6%, református 12,7%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 18,7% (30,8% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szerbnek és szlováknak, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,6% volt római katolikus, 10,4% református, 1,3% evangélikus, 1,1% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 16,3% felekezeten kívüli (42,2% nem válaszolt).[13]

Híres emberek

szerkesztés

Itt született

szerkesztés

Itt halt meg

szerkesztés

Sportélete

szerkesztés

Pécel az irodalomban

szerkesztés
  • Pécel az egyik, érintőlegesen említett helyszíne Örkény István Professzorok a bíróság előtt[16] című egyperces novellájának.
  • Csáth Géza is megemlíti Pécelt Rozi című novellájában.[17]
  • Szakonyi Károly Újoncok[18] című novellájában az egyik frissen bevonult Pécelről érkezett, és elmondja a Pécelhez kapcsolódó trágár rigmust is. Ugyanez a nyomdafestéket alig tűrő Pécellel kapcsolatos versike szerepel Esterházy Péter Harmonia cælestis[19] című művében is.
  • Lázár Ervin Lovak, kutyák, madarak[20] című elbeszélésének „autós kutyáról” szóló része Pécel határában, „egy galagonyabokrokkal megtűzdelt birkalegelőn” kezdődik, illetve a A Négyszögletű Kerek Erdő című könyvének bevezetőjéből kiderül, hogy a történet a várostól északra elterülő Csunya-erdőben játszódik.[21]
  • Móra Ferenc írt egy elbeszélést A péceli szúnyogok címmel.
  • Petőfi Sándor A barna menyecskének címü versét is itt írta meg

Testvérvárosai

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés
  1. a b Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  5. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  6. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  9. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  10. Pécel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. (A Francsek-Dávid kúriáról szóló cikk szerzője Francsek Imre dédunokája, Saly Noémi. Az adatok közvetlen családi forrásokból származnak.)
  12. Pécel Helységnévtár
  13. Pécel Helységnévtár
  14. Magyar Nagylexikon 15. kötet 247. old.
  15. Magyar Nagylexikon 15. kötet, 319. old.
  16. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=15378&secId=1129027&limit=50&pageSet=1
  17. Csáth Géza: Rozi. MEK. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
  18. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=639&secId=59625&limit=50&pageSet=1
  19. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=601&secId=53764&limit=50&pageSet=1
  20. http://dia.jadox.pim.hu/jetspeed/displayXhtml?offset=1&origOffset=-1&docId=770&secId=71696&limit=50&pageSet=1
  21. Thüringer Barbara - Idén tényleg csúnya lett a Csunya-tó, és már tónak se lehet nevezni (Telex.hu), 2002.09.11.)

További információk

szerkesztés

További információk

szerkesztés