Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal

vasútvonal

A Baranya vármegye déli részén haladó Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal a MÁV 65-ös számú, egyvágányú vasútvonala. Pécsbánya-Rendező vasútállomásig villamosított.

Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal
Dráva InterCity Magyarbólyon (2010)
A Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal útvonala
Vonalszám:65
Vonal:Pécs–Villány–Magyarbóly
Hossz:43 km
Nyomtávolság:1435 mm
Maximális sebesség:80 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal témájú médiaállományokat.
60 Gyékényes, 40 Dombóvár felé
0 Pécs
Árpád híd
Légszeszgyár utca
2 Pécs-Külváros
Sport utca
Basamalom út
64 Bátaszék felé
A 64 hídja
Zsolnay-rakodó mh.
Szürke Kohász Kft. felé
Tüskésréti út
Edison utca
volt Pécsújhegyi szénosztályozó felé[1]
5 Pécsbánya-Rendező
kiágazás a Pécsi Erőmű felé
Nagyárpádi-vízfolyás völgyhíd
12 Pécsudvard mh.
Szőkédi viadukt
17 Szőkéd mh.
21 Áta
24 Kistótfalu mh.
5711 Trinitás
Németi-patak
26 Vokány mh.
Németi-patak
Villányi-Pogányi-vízfolyás
5707
31 Palkonya mh.
5707
34 Villánykövesd mh.
5707
36 Villány
66 Mohács felé
5701 Virágos utca
Villányi elkerülő út
62 Villány-Elágazás[2] Barcs felé
Karasica-patak
5706 Vasút utca
43 Magyarbóly
47 Magyarország Horvátország országhatár
54 Pélmonostor (Beli Manastir)
(Beremend) - Barcs felé
64 Laskafalu (Čeminac)
71 Dárda (Darda)
74 Mece (megszűnt állomás)
Dráva
80 Eszék Drávahíd (Osijek Dravski most)
82 Eszék (Osijek)

Történet szerkesztés

Pécs–Villány szerkesztés

A Pécs környéki bányászatban érdekelt Duna-Gőzhajózási Társaság kezdeményezésére épített vasútvonal fő feladata a kitermelt szén szállításának megkönnyítése a dunai kikötőkbe. Az eredeti terv szerint a vonalat az állam építi meg, és a Mohács-Pécs Vasúttársaság kezeli, tartja üzemben. Az állam által megkezdett építés első 6 km hosszú, a bányáktól (ma Pécsbánya) Üszög vasútállomásig tartó szakasza 1854-ben készült el. A lassan haladó munkák miatt társaság az építést átvette az államtól. Az időközben felmerült nyomvonalviták, a kedvezőtlen időjárás és a munkaerőhiány miatt az Üszög és Mohács közötti 56 km hosszú szakaszt csak 1857. május 2-án adták át a forgalomnak.[3] A vonalon eleinte kizárólag szenet szállítottak, később, 1859. április 24-én indult meg a személy- és egyéb áruforgalom. A változatos, domb- és síkvidéki terepen fekvő vasút építésénél jelentős földmunkát végeztek, a felépítményt 36,9 kg/fm tömegű, „F” jelű vassínekből építették.

A társaság később két szárnyvonalat is épített, egy 7,6 km hosszú vonalat Üszög és Szabolcs (ma Mecsekszabolcs) között, valamint egy 5,7 km hosszú vonalat az üszögi tárnákhoz. A szárnyvonalakat 1873. augusztus 16-án nyitották meg.

Villány–Magyarbóly szerkesztés

A vonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság Nagyváradtól Szegeden és Szabadkán át Eszékig épülő vasútvonalának szárnyvonalaként létesült Villány és Eszék között. A vasúttársaság a szárnyvonalat 1870. december 20-án nyitotta meg.[4] Villányban a vasúttársaság vasútvonala csatlakozott a Mohács-Pécsi Vasúttársaság vonalához.

A síkvidéki vasút viszonylag kevés íves vonalszakasszal épült. A legjelentősebb műtárgy a Dráva híd volt, amelyet elsőként fából készítettek.

A szárnyvonal felépítménye megegyezett a vasúttársaság fővonalán alkalmazott felépítménnyel. A pályába tölgy- és bükkfa aljakra 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű vassíneket fektettek.

Jelenleg Bzmot motorvonatok, valamint 2020 novemberétől 2 darab Siemens Desiro motorvonat is közlekedik a vonalon a Pécs–Pélmonostor viszonylaton.[5]

Feltételes megállási rend szerkesztés

2021. szeptember 13-tól a vonal Pécsudvard, Szőkéd, Kistótfalu, Vokány, Palkonya, Villánykövesd, Márok, Bóly, Nagynyárád és Középmező állomásokon és megállóhelyeken feltételes megállási rend került bevezetésre.[6]

Balesetek szerkesztés

Az eszéki vasúti baleset 1882. szeptember 23-án történt. A baleset úgy történt, hogy a megáradt Dráva folyó felett átívelő faszerkezetű híd leszakadt, és a rajta éppen áthaladó vonat a folyóba zuhant. A balesetben 26, a vonaton utazó huszár és két, a hídon dolgozó munkás vesztette életét, összesen 28 fő.

A Dráva folyó áradása miatt rengeteg uszadékfa halmozódott fel a híd pillérei körül. Ezt 40 munkás próbálta meg kiszabadítani és eltakarítani. Szeptember 22-én egy próbajárat már baj nélkül átjutott a hídon. Ezután a hidat a helyszínen tartózkodó mérnökök használhatónak minősítették.

A döntés azonban hibás volt, mert az áradás alámosta a fahíd tartószerkezetét, így az a következő személyvonat alatt összeomlott, és a híd leszakadt, és a személykocsik a megáradt folyóba zuhantak.

1883-ban a leszakadt fahíd közelében, a régi híd pótlásaként tartósabb, erősebb, megbízhatóbb vashidat építettek, és arra terelték át a régi fahíd forgalmát.

1886-ban a bíróság a baleset előtt a híd használhatóságát jelentő főmérnököt találta bűnösnek, mivel nem kellő körültekintéssel döntött a fahíd használhatóságáról. Egy év börtönbüntetésre ítélték.

Nemzetközi közlekedés szerkesztés

A 2000-es évek elején közvetlen járatok voltak Pécs és Eszék között, amit a horvát vasút adott ki. 2012 végéig közvetlen (Dráva) Intercity vonat közlekedett Budapest Déli Pályaudvar és Sarajevó között.

2018. december 9-től Pécsről naponta közlekednek vonatok Pélmonostorra. Onnan csatlakozással érhető el Eszék horvát vonattal. Horvátország 2023. január elsejei schengeni csatlakozásával Magyarbóly vasútállomáson megszűnt a határellenőrzés. A vonalon jelentős a teherforgalom.[7]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pécsújhegyi szénosztályozó teherpályaudvar - vasutallomasok.hu
  2. Villány-Elágazás - vasutallomasok.hu
  3. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 85 és 149. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  4. Magyar Vasúttörténet 1. kötet, 180. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-312-2)
  5. Dél-Baranyából jelentkezünk (magyar nyelven). iho.hu. (Hozzáférés: 2020. november 23.)
  6. Feltételes megállási rend.
  7. Vörös, Attila: Egy nap Villányban. iho.hu, 2023. január 1. (Hozzáférés: 2023. január 2.)