Főmenü megnyitása

Pécsi zsinagóga

zsinagóga Pécsett a Kossuth-téren

A pécsi zsinagóga Pécs egyetlen izraelita vallású zsinagógája, ami 1868 és 1869 között épült Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót tervei alapján romantikus stílusban. A Kossuth-téren álló épület felújítása 1980 óta is tart.

Pécsi zsinagóga
A pécsi zsinagóga főbejárata 2005-ben
A pécsi zsinagóga főbejárata 2005-ben
Település Pécs
Vallás zsidó vallás
Építési adatok
Típus zsinagóga
Stílus romantika
Építés kezdete 1868
Építés befejezése 1869
Rekonstrukciók évei 1980
Tervező Feszl Frigyes
Gerster Károly
Kauser Lipót
Elhelyezkedése
Pécsi zsinagóga (Pécs)
Pécsi zsinagóga
Pécsi zsinagóga
Pozíció Pécs térképén
é. sz. 46° 04′ 27″, k. h. 18° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 27″, k. h. 18° 13′ 52″
A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi zsinagóga témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElőzményekSzerkesztés

Már a török hódoltság idején is éltek zsidók a városban, de a török kiűzése után csak hosszú idővel és nehéz küzdelmek után tudtak újból letelepedni. 1692 húsvét másnapján Radonay Miklós püspök vezetésével a pécsi polgárok esküt tettek, hogy a város falain belül csak katolikus vallású embert engednek letelepedni, s e fogadalmukat évente megújították. II. József türelmi rendelete sem lágyította meg a városatyák szívét, Gróf Széchényi Ferenc Pécs királyi biztosa mindent megtett a rendelet érvényesülése érdekében. A nehézségek ellenére nőtt a zsidóság lélekszáma. 1827-ben temetőt vettek, 1843-ban imaházat rendeztek be a Zrínyi utca 10. szám alatti Engel házban. 1843-ban a Citrom utcában építettek zsinagógát. 1848-ban Haynau 5000 forint hadisarcot rótt ki a pécsi zsidókra, mert támogatták az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ügyét.

Új zsinagóga építéseSzerkesztés

 
Az épület belseje 2009-ben.

A 19. század második felében, főleg a kiegyezés után a pécsi hitközség is gyors fejlődésnek indult, önbizalmat és reményt adott az izraelita vallás egyenjogúsításáról szóló 1867:XVII. tc. megjelenése, remény volt a megkapaszkodásra, a letelepedésre, a beilleszkedésre és saját intézményrendszer kiépítésére (templom, iskola, temető). Új, nagy zsinagóga építésébe fogott a pécsi hitközség is, mint a szegedi, a miskolci vagy a szentesi hitközségek, s további bármely erősebb vagy akár kisebb hitközség a monarchia területén. A pécsi kétemeletes zsinagóga felépítése 120 000 forintba került, ebből 64 000 forintot a hitközség tagjai hoztak össze előre megvásárolva az üléseket, a bekerülési költség másik felét kölcsönből fedezték. A pécsi Kossuth tér keleti oldalán elhelyezkedő, a nagyobb zsidó ünnepeken ma is működő romantikus stílusban épült neológ zsinagógát 1869. július 22-én avatta fel Löw Lipót szegedi, Hirschfeld J. H. augsburgi és Ehrlich Ede pécsi főrabbi. Az épületet 1905-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.

A pécsi a Dunántúl legnagyobb zsinagógája, alapterülete 23,36x32,35 méter. Horizontálisan hármas tagolású a főbejárati oldal, a középső főbejárati rész vízszintes irányban tagozódik három részre, melynek félköríves záródása a tetőgerinc fölé nyúlik. A legfelső félköríves timpanonban órát helyeztek el, az órát pedig héber felírással vették körül. A héber szöveg magyar jelentése: "Mert házam, az imádság házának neveztessék minden nép számára." A jelzett betűkből kiolvasható az építés évszáma: 628=1868. Az oldalrizalitok sarkain 3-3 hagymakupola formájú dísz, a homlokzati ív tetején Mózes kettős kőtáblája díszeleg. A főhomlokzaton 1+3+1 ablakot, a templom két oldalán 5-5 nagyméretű ablakot helyeztek el. A neológ templom hármas osztású belsejébe a mártírtáblákkal borított előcsarnokon át jutunk. A kék, a barna és a vörös színek által meghatározott imatér gazdag ornamentális díszítése szép, egységes hatást kelt. A fából készült padok 448 férfinak kínálnak ülőhelyet; a két oldalt húzódó kétszintes, karcsú oszlopokkal alátámasztott, faragott famellvédű karzat 476 nő befogadására alkalmas.

A pécsi zsinagóga híres huszadik századi kántorai: Ernster Géza, a világhírű basszista Ernster Dezső édesapja, Lóránt Márton, a későbbi strasbourgi főkántor, és Timár Károly, a budapesti Dohány utcai zsinagóga későbbi főkántora.

HolokausztSzerkesztés

A második világháború előtt mintegy 650 000 zsidó származású lakos élt Magyarországon, a háborúban mintegy 450 000 főt gyilkoltak meg főleg az auschwitzi gázkamrákban vagy éheztették és halálra dolgoztatták őket valamely koncentrációs táborban, de a nyilas uralom idején közvetlenül is leölték őket lakásukon, az utcán vagy bele a folyókba. A magyar vidék zsidó népességét majdnem teljesen kiirtották. A pécsi 3000 zsidó lélek kilencven százaléka veszett oda.

A zsinagóga felújításaSzerkesztés

 
Az épület a megújult Kossuth téren.

Akik megmaradtak, már nem tudták templomukat fenntartani, az pusztulásnak indult. A 20. század utolsó harmadában apránként szereznek pénzt pályázatok, önkormányzati segítség formájában a legégetőbb karbantartási és felújítási munkálatok elvégzésére s minden esetben a hagyománytisztelet jegyében. Biztató jel Aradi Gergő tudósítása 2005-ból a megújuló pécsi zsinagógáról: "Az első jelentős, ám részleges külső rekonstrukció 1980 és 1983 között valósult meg, amely tulajdonképpen a homlokzat felújítását jelentette. Ám az akkori – mai szemmel nézve egyértelműen hibás építési koncepció következtében – a templom gerendázata egyre rosszabb állapotba került, az épület teteje megcsúszott. Repedés keletkezett a fő boltövön, a tető elkezdett szétnyílni. Szükségessé vált tehát annak mielőbbi helyrehozatala, amely öt éve, egy hetvenmillió forintos közbeszerzési pályázattal és állami támogatással realizálódhatott. Az ismételt külső felújítás ma is folyik, most a keleti oldal áll a munkálatok középpontjában. Kiemelkedő szempont, hogy az épületet eredeti állapotába állítsák helyre. Ennek finanszírozását közös, helyi, illetve állami pénzekből oldották meg. A templom hármas osztású belső tere egyébként ma is az eredeti állapotában díszeleg. Kivételt jelent ez alól az elektromos rendszer, melyet a mai szabványoknak megfelelően három éve korszerűsítettek. A teljes belső felújításra, melynek tervei már készen vannak, lehetőséget egy 2003-ban megnyert amerikai pályázat teremtett, azonban a kivitelezéshez szükséges pénzösszeg – várhatóan körülbelül hatszázmillió forint – még várat magára. A zsinagóga felújítása műemlékvédelmi szempontból is fontos. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Iroda szigorú ellenőrzések mellett műemlékvédelmi határozattal engedélyezte a felújítást. A pécsi zsidó templom megújítása tehát a legjobb úton halad. Az istentiszteleteket mindenki látogathatja, május elseje és október harmincegyedike között a templom nyitva áll az idegenforgalom előtt is."[1]

OrgonájaSzerkesztés

A pécsi zsinagóga az Angster József nevével fémjelzett Angster orgonagyár első orgonája volt. A két manuálú, 24 változatú hangszer a mizrah-emelvény bal és jobb oldalán, az első emeleti karzat magasságában kapott helyet.[2]

Híres emberek a pécsi hitközséghez kapcsolódóanSzerkesztés

A templom tervezői a 19. század neves építőművészei, Feszl Frigyes, Gerster Károly és Kauser Lipót.

A zsinagógához olyan ismert név is kapcsolható, mint a német származású, magyarrá lett Angster Józsefé. Az épületben található ugyanis a világ első Angster-orgonája, amelyet 2002-ben újítottak fel.

Közvetlenül a pécsi hitközség tagjai közül került ki Fejér Lipót matematikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas. Bak Adolf hegedűművész, Lenkei Henrik író, Kohut Georges A. New York-i egyetemi tanár.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Aradi Gergő i.m.
  2. www.vendegvaro.hu, Zsinagóga, Pécs, olvasva: 2009. november 16.. [2010. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 16.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés